Távoli áttétet adó nem kissejtes tüdődaganatban szenvedő betegek immunellenőrzőpont-gátló terápiás lehetőségei
A tüdődaganatos betegek túlélése kedvezőtlen, és a diagnózis felállításakor már a betegek több mint felében kimutatható távoli áttét. Előrehaladott stádiumban a szisztémás kezelésben sokáig egyeduralkodó volt a platinabázisú kemoterápia, ami mellett 2004 óta megjelentek a célzott terápiák. A napjainkban egyre inkább teret hódító immunellenőrzőpont-gátló szerek közül a PD-L1/PD-1 gátló szerek kerültek bevezetésre az áttétes tüdődaganatok kezelésében, melyek terápiás kritériumai egyre jobban körvonalazódnak. A nemzetközi és hazai adatok alapján valószínűsíthető, hogy a terápiás indikáció felállításához elegendő lehet csak a primer tumor tumorsejtjeinek PD-L1-expresszióját meghatározni, ha ez marad az egyetlen terápiás kritérium. A legújabb törekvések a tumorsejtek és immunsejtek PD-L1-expresszióját együttesen figyelembe vevő, kombinált értékelő rendszer bevezetésére irányulnak, amely esetén elengedhetetlen lesz az aktuálisan kezelendő tumorminta vizsgálata a kezelés megkezdéséhez, hiszen a hagyományos onkoterápiában alkalmazott módszerek befolyásolhatják az immunsejtek PD-L1-expresszióját. Magy Onkol 63:233-238, 2019
Kulcsszavak: nem kissejtes tüdőrák, tüdő-adenokarcinóma, agyi áttét, immunterápia, PD-L1
a szerző cikkei
Moldvay Judit, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Tumorbiológiai Osztály – Semmelweis Egyetem
a szerző cikkei
Szállási Zoltán, SE - NAP Agyi Áttét Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem, II. Sz. Patológiai Intézet, Budapest
a szerző cikkei
Reiniger Lilla, I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
a szerző cikkei