A tüdőrák immunterápiája
Az immunellenőrzőpont-gátló kezelés forradalmian új, hatékony terápia tüdőrákban is, egyéb rosszindulatú megbetegedésekhez hasonlóan. A dohányzással összefüggő tüdőrák a megbetegedések döntő többségét képviseli; magas szomatikus mutációs rátája és fokozott immunogenitása összefügg az immunterápia hatékonyságával. A PD-1-gátló vegyületek közül a nivolumab és pembrolizumab, a PD-L1-gátlók közül az atezolizumab már törzskönyvezett indikáció tüdőrákban. Az avelumab és a durvalumab szintén ígéretes kezelési lehetőség. Másod-, illetőleg többedvonalban a nivolumab és az atezolizumab PD-L1-expresszió ismerete nélkül is alkalmazható, míg a pembrolizumab PD-L1-pozitivitás esetén. Mérföldkő a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében a ≥50%-os PD-L1-expresszió esetén a pembrolizumab első vonalbeli alkalmazásának lehetősége a KEYNOTE 024-es vizsgálat eredménye alapján. Ebben a szelektált betegcsoportban a pembrolizumab adásával csaknem megkétszereződött progressziómentes túlélés a standard kezelési karhoz képest, és a teljes túlélés is jelentősen javult, lényegesen jobb toxicitási profil mellett. Ennek megfelelően új terápiás standardról beszélhetünk az előrehaladott NSCLC első vonalbeli kezelésében. Az immunellenőrzőpont-gátlókkal számos egyéb klinikai vizsgálat is folyik tüdőrákban citotoxikus kemoterápiával kombinálva, illetőleg adjuváns indikációban, célzott terápiával kombinálva. Magy Onkol 61:153–157, 2017
Kulcsszavak: immunellenőrzőpont-gátlás, tüdőrák, PD-1-axis gátlása, CTLA-4-gátlás