A nőgyógyászati daganatokról

A nőgyógyászati szűrés

A méhnyakszűrés kellemetlen ugyan - senki nem tagadja -, viszont rendkívül hasznos, sőt, életfontosságú lehet.

Mi is történik a szűrés alkalmával és miért?

A nőgyógyászati szűrés komplex ellenőrzés, ahol tünetmentes nők vizsgálatával igyekszünk felismerni azokat a kórállapotokat, melyek további diagnosztikát, szükség esetén kezelést igényelnek. Hangsúlyozzuk: a vizsgálat szűrés, eredményét csak és kizárólag a szűrővizsgálatokkal szembeni megszorításokkal szabad értékelni. Minden szűrésnek lehet álpozitív (egészséges egyén esetén kóros eredmény), illetve álnegatív (beteg egyén negatív lelete) eredménye, mégis összességében állíthatjuk, hogy a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat hatásfokát tekintve az egyik legmegbízhatóbb egészségügyi szűrés. Különösen fontos megemlíteni, hogy a méhnyakrák szűrése a korai felismerés egyetlen záloga: segítségével a betegség olyan korai szakaszában válik felismerhetővé, amikor még egy egyszerű, nem csonkító, a további gyermekvállalást is teljességgel lehetővé tevő beavatkozással teljes gyógyulás biztosítható. A fenti bizonyosság a betegség jellegzetes biológiai viselkedésével magyarázható: a méhnyak rosszindulatú folyamata a hámban kezdődik, és eleinte csak a hám egy keskeny rétegét érinti. Idővel a folyamat a hám teljes vastagságát beszűri, de a hám-kötőszövet határt nem lépi át, így nem jut tovább a méhnyak területéről, annak is csak a hám rétegéről. Ez a folyamat biztosan állítható, hogy évekig ebben a korai stádiumában marad. Az ezen időközben felismert rosszindulatú helyi folyamatok egy kis műtéti beavatkozás segítségével teljes mértékben gyógyíthatóak. Évek múltával azonban a hám-kötőszövet határon átlépő invazív folyamat már betör a nyirokerekbe, vérerekbe, ráterjed a méhnyak környezetére, beszűri a környező szerveket, a nyirok- és véráram folytán távoli áttéteket adhat, így a gyógyulás esélye - még radikális műtét és kiegészítő sugárkezelés mellett is - lényegesen csökken. Hazánkban évente kb. 600-700 nő hal meg méhnyakrákban, egy olyan betegségben, mely rendszeres ellenőrzés mellett már komolyabb egészségkárosodást sem kellene, hogy okozzon egyetlen nő részére sem. A szűrés országszerte megoldott, így a felelősség nagyrészt áthárul a szűrésen részt nem vevő nőkre.


Milyen gyakran indokolt nőgyógyászati szűrésen részt venni?

A leginkább elfogadott javaslat: minden nemi életet élő, tehát szexuálisan aktív nő részére minimum évente javasolt a rákszűrés. Ennél gyakrabban - pontos gyakoriságot általánosságban nem érdemes megadni, többnyire a nőgyógyász által javasolt intervallumonként - olyan esetekben javasolt a szűrés, ahol valamilyen terhelő tényező alapján rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható. Ilyen például a korábbi kóros rákszűrés eredménye, korábbi méhszájműtét során igazolt és eltávolított rákmegelőző állapot, családban, egyenes ági felmenők között előforduló nőgyógyászati rákos megbetegedés, egyes fertőzések.


Tekintsük át pontosan, hogy mi tartozik egy megfelelően kivitelezett nőgyógyászati rákszűrés hatáskörébe!

A nőgyógyászati rákszűrés során megtekintjük a külső nemi szerveket, figyelve esetleges kóros eltéréseikre, majd a hüvely feltárása következik. Ennek eszköze a Cusco eszköz, közismert nevén a "kacsa". A feltárással áttekintjük a hüvelyt, és látótérbe kerül a méhszáj. Ennek felszínéről, nyakcsatornájából és a hüvelyboltozatból kenetet veszünk egy arra kiképzett - többnyire műanyag - eszközzel sejteket lesodorva, a hüvelyváladék tisztasági fokának ellenőrzésére, valamint ún. citológiai vizsgálatra, mely során az ott talált sejtekről nyerünk információt. A méhszáj felszínét ecetsavval, majd jóddal megérintve egy speciális, 5-20-szoros nagyítást biztosító mikroszkóp segítségével megvizsgáljuk annak hámborítását (kolposzkópia). Ezt követően a hüvelyből a feltárást eltávolítjuk, és az ún. bimanuális vagy kétkezes vizsgálat következik, melynek során áttapintjuk a kismedencei szerveket, észleljük az esetleges kóros folyamatokat (petefészkek, méhtest és környéke). A vizsgálatot minden esetben az emlők áttapintásával fejezzük be. A nőgyógyászati szűrés, mint az összefoglalóból is látszik, nem csak a méhnyak rosszindulatú folyamatainak felismerésére szolgál. Segítségével a szeméremtest kóros folyamatait is időben észlelhetjük (ennek különösen idősebb nők vizsgálatakor van nagy jelentősége!), a hüvely feltárása a hüvely rosszindulatú betegségeinek korai kórismézésében nyújt segítséget, míg a kismedence áttapintása a méh (mióma, esetleg a méhbelhártya tumoros folyamatai), illetve a petefészkek kóros folyamatainak felismerését célozza meg. Az emlő vizsgálata pedig az oly gyakori emlőtumorok korai diagnosztizálásának eszköze. A méhnyak rosszindulatú betegségei azonban vitathatatlanul a nőgyógyászati szűrés fő célpontját képezik. A méhnyakról speciális mintavevő eszközzel lesodort és tárgylemezre szélesztett sejteket fixáljuk és megfestjük, majd mikroszkóp alatt vizsgáljuk (citológia). A kóros folyamatot hordozó hámszövet felszínéről nagyobb eséllyel kóros szerkezetű, formájú sejtek kerülnek a tárgylemezre, így ezek felismerésével a kóros folyamat létére következtetni lehet.


Méhnyakrák

Tragikus, hogy évente közel kétezer asszonyt veszítünk el nőgyógyászati, nemi szervekből kiinduló rosszindulatú megbetegedés miatt, hiszen ezek közül a legnagyobb számban előforduló méhnyakrák rendszeres, ingyenes szűrővizsgálattal korai, még gyógyítható stádiumban felfedezhető. A méhnyakrák kifejlődésében több tényezőnek tulajdonítunk szerepet. Ezek között igen lényeges a szexuális higiéné hiánya, a felelőtlen partnerkapcsolat-váltogatás, a vírusfertőzések lehetősége, a dohányzás, valamint a méhszáj szülési sérülései, amennyiben nem történik gondos ellátás. A többször szült nők rendszeres ellenőrzése tehát még fontosabb. Erre az ellenőrzésre minden nőgyógyászati vizsgálatot fel kell használni, bármely okból is történik. A fentiekben részletezett nőgyógyászati és rákszűrő vizsgálatot minden, már házaséletet élő nőnél évente indokoltnak tartjuk elvégezni. A szűrés során talált kóros elváltozások korai esetekben könnyen kezelhetők. A gyanú esetén végzett frakcionált méhkaparás és a méhnyakból történt kúpszerű kimetszés (conisatio)a kezdeti stádiumokban nemcsak a diagnózist adja, hanem egyben terápiás és megelőző beavatkozás is.


A méhnyakrák szűrés jelentősége

A méhnyakrák szűrés jelentőségeNapjainkban Magyarországon évente 1000-1100 új méhnyakrákos beteg kerül felfedezésre. Ahol a szervezett szűrést bevezették, a kórokozók által kialakult méhnyakrákos megbetegedések aránya 30-70% csökkent. Szűrővizsgálaton negatív eredménnyel átesett nők a szűrést követő 5 év alatt 1/3, vagy még kisebb valószínűséggel betegszenek meg méhnyakrákban, mint azok, akik a szűréseken nem vettek részt. Az új kórokozók által kialakult rákok többsége, szűrésen soha részt nem vett nőkön keletkezett, főként, ha 40 évnél idősebbek voltak.
A méhnyakrák a nemi szervi rosszindulatú megbetegedések sorában a második, az emlőrák után. A női nemi szervi daganatok 30 %-át teszi ki. Sajnos a betegek 27 %-a alig, vagy egyáltalán nem gyógyítható, mivel a betegség felfedezésekor már stádium III-IV csoportba tartozik. Annak ellenére, hogy a korai méhnyakrák gyógykezelése jól kidolgozott és jó eredményeket biztosít, így is a betegek gyógyulása csak 50 % körülire tehető.

A méhnyak jól vizsgálható szerv. Önmagában a kolposzkópia 78-80 %-os, a cytológia 85-88 %-os találati pontossággal dolgozik, viszont együtt alkalmazva 95-98 % megbízhatóságot eredményez. Azon nőknek, akik nem vesznek részt szűrésen, életük folyamán 2,5-3-szor nagyobb az esélyük, hogy kórokozó általi rák alakuljon ki náluk.

  • Kiváltó okok:

Azoknál a nőknél gyakoribb, akik már fiatal korban kezdeték el a nemi életet, valamint azoknál, akik gyakran váltogatják partnereiket, a többször szülteknél (itt számolni kell a méhnyakat torzító sérülésekkel). Ha partnernél körülmetélés történt még csecsemőkorban, sokkal kevesebb az esély, hogy a partner megbetegíti.


  • A betegség kialakulásának a kockázata nagyobb:

Dohányzás mellett; HIV fertőzés, vesetranszplantáció állapotokban; hormon tartalmú fogamzásgátlót szedőknél.


  • Milyen klinikai tünetek jelentkeznek:

Sokáig nem okoz panaszt. Előrehaladott állapotban: bővebb folyást, vérzést, kontakt vérzést okoz. Kismedencei idegek nyomása, végtagfájdalom, nyirokpangás okozta vizenyő, mélyvénás trombózis, vizelési, székelési panaszok. Általános tünetek később jelentkeznek (fogyás, az izomtónus hirtelen, rövid ideig tartó elvesztése, gyengeség, vérszegénység, hőemelkedés láz, derékfájdalmak).

A folyamat a környező szerveket támadja meg. A méhet, hüvelyfalat, vizeletelválasztó rendszert, járatok keletkeznek a hólyag és hüvely között, illetve a bélrendszer és a hüvely között.


  • Gyógyítás:

Ha a folyamat túllépi a kezdeti állapotot, úgy a helyi sugárkezelést követően méheltávolítást kell végezni. Ennek kiterjesztését a daganat előrehaladott állapota szabja meg. Ha szükséges, akkor radikális műtétet kell végezni megfelelően felkészült intézetben, mely során a méhen és általában a petefészkeken kívül a környéki nvirokcsomók is eltávolításra kerülnek. Ezt követően a legtöbb esetben műtét utáni sugárkezeléssel egészül ki a kezelés. Amennyiben a műtétre a feltételek nem adottak, akkor külső és belső sugárkezeléssel is jó hatásfokkal gyógyítható a méhnyakrák. A folyamat stádiuma alapján végzett sebészi, sugár illetve gyógyszeres kezelések sajnos a betegek életminőségét jelentősen ronthatják. Ráadásul későn felfedezett, elhanyagolt esetben sokszor csak tüneti kezelésre van lehetőség, ami fájdalomcsillapításból, illetve a különböző járatok megszüntetéséből, vese funkciójának megtartásából áll.

Évente 600-700 nő hal meg méhnyakrákban. Az életkoruk az egyre fiatalabb korosztály felé tolódott az elmúlt évtizedben.

Szomorú statisztikák ezek, szomorúak lennének még akkor is, ha egy nehezen felismerhető és rosszul kezelhető rosszindulatú betegségre vonatkoznának. De a méhnyakrák talán az egyetlen tumoros folyamat, mely szinte "időt kínál" nekünk, hogy felismerhessük, hogy könnyen kezelhessük. Ha azonban ezt a lehetőséget nem használjuk ki, úgy a lehető legdurvábban ellenünk fordul és terjedése már szinte alig akadályozható meg. Életeket követel. Fiatal nők életeit. Olyanokét, akik élhettek volna. Ha rendszeresen részt vettek volna nőgyógyászati rákszűrésen.


Méhtestrák

A méhtest rákos megbetegedésének létrejöttéért felelős tényezőkről valamivel többet tudunk. A méhtest rosszindulatú daganatainak többsége hormonális egyensúlyzavar talaján alakul ki. Ez a hormonális egyensúlyzavar a legtöbb esetben rendellenes vérzés formájában jelentkezik. A vérzészavar azonban nem jelent minden esetben rosszindulatú folyamatot, hiszen a leggyakoribb jóindulatú méhdaganat - a myoma - szintén okozhat vérzési rendellenességet. Menopauzában fokozottabb figyelmet kell fordítani a hüvelyi vérzésekre, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. A nőgyógyászt a diagnózis felállításához a fizikális vizsgálaton kívül a korszerű ún. színkódolt ultrahangvizsgálat és szükség esetén egészségügyi méhkaparás segíti. A további kezelés szükségességét a szövettani vizsgálat dönti el. A hajlamosító tényezők szempontjából fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a méhtestrák gyakrabban fordul elő a túlsúlyos, dohányzó és magas vérnyomásban szenvedő nők között. A betegek körében jelentős számban találunk szénhidrátanyagcsere-eltéréseket, cukorbetegséget is. A méhtestrák kezelésében a legnagyobb szerep a sebészi megoldásé: a daganatos méhet el kell távolítani. A műtétet a legtöbb esetben sugaras kezeléssel egészítjük ki. Ha a beteg általános állapota a műtétet megakadályozza, úgy sugárkezeléssel is kedvező eredményt lehet elérni. A korszerű sugárkezelés során mind a helyi (lokális), mind a bőrön keresztül távolról történő besugárzást igénybe vesszük. Bármely utat választjuk, a legjobb eredményeket az időben felfedezett esetekben érjük el.


Petefészekrák

A belső nemi szervek közül a petefészek rákos elfajulása okozza a legtöbb halálesetet hazánkban is. Ennél a daganatnál különösen az időben történő felismeréstől várhatjuk a gyógyulási eredmények jelentős javulását. A nőgyógyászati vizsgálat során a kézzel történő vizsgálattal fedezhetjük fel a petefészek daganatos elváltozásait. Gyakori a nem rosszindulatú cysta, de ennek pontos megítélésére sokszor nem elegendő a színkódolt ultrahangvizsgálat, bár a szűréshez jelentős segítséget nyújt ez a korszerű diagnosztikus eljárás. Biztos megoldás a műtét, melyet rákos elfajulás esetén a szükséges mértékben terjesztünk ki. A szövettani eredmény birtokában a műtét utáni gyógykezelés fontos része a daganatellenes gyógyszeres terápia. Az orvostudomány fejlődése mind korszerűbb -jobb hatásfokú és kevesebb mellékhatással rendelkező- gyógyszerek alkalmazását teszi lehetővé. Összefoglalva elmondható, hogy a nőgyógyászat terén a daganatos betegségek időben történő felismerésében az elmúlt évek jelentős sikereket hoztak. A gyógykezelés is jelentős fejlődésen ment keresztül, mind az operatív technikát, mind a sugárkezelést, mind a daganatellenes gyógyszeres kezelést illetően. További előrelépést a szakmailag jól felkészült nőgyógyászok által végzett, minden nő részére ingyenes jól megszervezett, évenkénti nőgyógyászati rákszűréstől várhatunk.

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Hírlevél - Konferencia - Tanfolyam

 

h

k

sz

cs

p

sz

v

 
 
      01 02 03 04 05  
  06 07 08 09 10 11 12  
  13 14 15 16 17 18 19  
  20 21 22 23 24 25 26  
  27 28 29 30        
 

MOT Kongresszus

ESMO tagság

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy érvényes MOT® tagság esetén az ESMO (European Society for Medical Oncology) éves tagsági díját Társaságunk megtéríti. A kedvezmény igénybevételének módjáról, illetve további kedvezményekről megújult honlapunkon (www.oncology.hu) olvashat.

Emlékeztető

 

A Magyar Onkológusok Társasága®, mely közhasznú civil szervezet, jogosult az   SZJA 1 %  - ának befogadására, amennyiben javára ilyen felajánlás történik.

 

Segítségüket megköszönjük,
a támogatás felhasználásáról - az előírásoknak megfelelően - nyilvános tájékoztatást, elszámolást adunk.

 

Adószámunk, melyre a támogatást várjuk: 19000479-1-43

 

Teljes tájékoztató >>

 



 

MOT® - tagdíj összege 2017-ben is változatlan,

 

40 év alattiaknak (diplomások): 2.000,- Ft
szakdolgozóknak (diplomások is): 2.000,- Ft
40 év feletti diplomásoknak: 5.000,- Ft
nyugdíjasoknak, tiszteletbeli tagoknak, Ph.D. hallgatóknak (max. 4 évig) a tagság ingyenes

 

A MOT® bankszámlaszáma:
OTP Bank, 11709002-20335665

Tisztelettel kérjük, hogy a nevet és pecsétszámát (ha van) a közlemény rovatban szíveskedjenek feltüntetni.

 

Teljes tájékoztató >>