A Magyar Onkológia hivatalos lap

Főszerkesztői köszöntő

Feltöltés alatt...

Információk előfizetőink számára

Feltöltés alatt...

Lapszámok

Magyar Onkológia 68. évf., 2. szám

  • A rosszindulatú daganatos betegségek incidenciájának és mortalitásának vármegyénkénti különbségei Magyarországon 2005 és 2019 között
  • A tüdőrákhoz kötődő kódolási gyakorlat buktatói a Nemzeti Rákregiszter felmérése alapján
  • Immunmoduláció a tumor mikrokörnyezetében: a tumorhipoxia és a PD-1/PD-L1 együttes gátlásának terápiás lehetőségei
  • A homológ rekombinációs hibajavító rendszer szomatikus génmutációinak vizsgálata prosztata-adenokarcinómában, újgenerációs szekvenálással
  • ...

Magyar Onkológia 68. évf., 1. szám

  • Az intra- és perioperatív képalkotás lehetőségei az idegsebészetben
  • Felnőttkori agydaganatok sebészete
  • A pineális régió tumorainak idegsebészeti ellátása – irodalmi áttekintés és az OMIII beteganyagának vizsgálata
  • A primer központi idegrendszeri tumorok konvencionális külső sugárkezelése – aktuális trendek és gyakorlat
  • Agyi daganatos elváltozások sztereotaxiás besugárzása
  • A teljes agyi besugárzás szerepe napjainkban: többet, kevesebbet vagy másként?

Magyar Onkológia 67. évf., 4. szám

  • A központi idegrendszer primer rosszindulatú daganatainak epidemiológiája és etiológiája
  • A központi idegrendszeri tumorok klasszikus patológiája és a jelenlegi WHO-klasszifikáció (5. kiadás) alapjai
  • A központi idegrendszeri daganatok molekuláris patológiája gyakorlati szempontból
  • Gyermekkori agydaganatok: diagnózis és terápia – komprehenzív genomikai profilozás
  • A PET-CT szerepe a központi idegrendszeri daganatokban
  • A gyermekkori agydaganatok sebészi kezelése

Magyar Onkológia 67. évf., 3. szám

  • A SUNLIGHT vizsgálat eredményének jelentősége az előrehaladott metasztatikus kolorektális tumoros páciensek kezelésében
  • A molekuláris altípusok szerinti heterogenitás biológiai és klinikai jelentősége kissejtes tüdőrákban
  • Elektromágneses eljárások a hasnyálmirigyrák kezelésében: eminens vagy renitens?
  • A gyulladáshoz köthető jelátviteli utak fokozott aktivitása antraciklin-paklitaxel rezisztens emlőkarcinómákban
  • Az I-es típusú interferon lehetséges szerepe a bőrmelanóma genomikai progressziójában
  • ...

Magyar Onkológia 67. évf., 2. szám

  • Az immunonkológiai kezelések bővülő lehetőségei
  • A klasszikus szérumtumormarkerek helye a felnőttkori daganatok kivizsgálásában és a terápia monitorizálásában
  • Folyadékbiopsziából végzett vizsgálatok jelentősége szolid tumorok esetén
  • Terápiás gyógyszerszint-monitorozás az onkológiai kezelések támogatásához: egy új kor hajnalán
  • A mikroszatellita-instabilitás/mismatch repair deficiencia genetikai hibák molekuláris epidemiológiája intézetünkben: módszertani megfontolások
  • A prosztatarák genetikai hátterének aktuális terápiás és familiáris vonatkozásai

Magyar Onkológia 67. évf., 1. szám

  • A vesesejtes karcinómák patológiai jellemzői és genetikai háttere
  • Radiológiai intervenciók a primer és metasztatikus veserák kezelésében
  • Valóban forradalmi változást jelenthet a robotsebészet a veserákok kezelésében Magyarországon?
  • Oligometasztatikus vesesejtes karcinóma idegsebészi ellátásának technikái és indikációi agyi áttétek esetén
  • Oligometasztatikus vesesejtes karcinóma idegsebészi ellátásának technikái és indikációi gerincáttétek esetén
  • A vesedaganatok sugárkezelése: a megváltozott sugárterápiás szemlélet és klinikai gyakorlat példázata

Magyar Onkológia 66. évf., 4. szám

  • A méhnyakrák gyógyszeres kezelése
  • A méhnyakszűrés és a HPV elleni vakcináció
  • A méhnyakrák epidemiológiája Magyarországon és a világban
  • A méhnyakrák szövettana – Molekuláris vizsgálatok
  • A méhnyak rákelőző állapotai és azok kezelése
  • A méhnyakrák különböző radikalitású műtéti kezelése a daganat hisztopatológiai jellemzői alapján

Magyar Onkológia 66. évf., 3. szám

  • A rosszindulatú daganatok hazai epidemiológiai helyzete a XXI. század második évtizedében
  • A szervezett lakossági méhnyakszűrés részvételi mutatói Magyarországon
  • A szervezett lakossági mammográfiás emlőszűrés részvételi mutatói 2012–2021 között Magyarországon
  • Alacsony dózisú tüdőrákszűrő programok – európai kitekintés, 2022
  • A kolorektális szűrések részvételi mutatói Magyarországon 2008–2021 között
  • A prosztatarák szűrése – múlt, jelen, jövő

Magyar Onkológia 66. évf., 2. szám

  • A melanóma hazai morbiditási és mortalitási helyzete a XXI. század első két évtizedében
  • A bőr melanómájának molekuláris patológiája: diagnosztikus, prognosztikus és prediktív markerek
  • BRAF-MEK gátló terápiával elért eredményeink 118, metasztatikus melanómában szenvedő betegnél az Országos Onkológiai Intézetben
  • Immunterápiás lehetőségek a melanóma kezelésében – update 2022
  • CyberKnife és lineáris gyorsító alapú sztereotaxiás sugárkezelés alkalmazása melanómában
  • Néhány aktuális kérdés melanómában

Magyar Onkológia 66. évf., 1. szám

  • Az orvosi kódtárak gyakorlati alkalmazása az onkológiában – szakmai útmutató a Nemzeti Rákregiszter tapasztalatai alapján
  • Hazai tapasztalatok metasztatikus kolorektális karcinóma bevacizumabbal kiegészített indukciós kemoterápiás kezelésével (AVACONT vizsgálat)
  • Nyirokcsomó-pozitív emlőrákos betegek volumetriailag modulált ívbesugárzás (VMAT) és intenzitásmodulált sugárterápiás terveinek (IMRT) dozimetriai összehasonlítása klinikai körülmények között
  • Tumoragnosztikus célzott terápia – tropomiozin-receptor-tirozinkináz gátlása a gyakorlatban
  • ...

Cikkreferátumok

A guselkumab-kezelés haszna a közepesen súlyos és súlyos plakk-psoriasis kezelésében

Csak tagok számára

A plakk-psoriasis egy gyakori, krónikus, immunmediált gyulladásos beteg­ség, melyben piros, száraz, viszkető, pikkelyesen hámló bőrelváltozások jelennek meg bármelyik testrészen. Nagyságuk néhány milliméter is lehet, máskor a testfelszín jelentős részét érinti. Gyakran egyéb betegségek kísé­rik, például kardiovaszkuláris kórképek, gyulladásos bélbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, krónikus vesebetegség, pszichiátriai kórképek és arthritis psoriatica. Ilyen módon a plakk-psoriasisban szen­vedő személy a látható bőrelváltozásokon kívül sok egyéb betegséggel is küszködik.

Clinical, Cosmetic and Investigational Dermatology, 2021. január

Egy új biomarker segíthet az immunterápia hatásosságának predikciójában

Csak tagok számára

Az előző évtized onkológiai áttörése kétségtelenül a rákbetegségek im­munológiai alapú kezelése, mely új reményeket csillantott fel a betegek és orvosaik előtt. Az immunellenőrzőpont-gátló (checkpoint inhibitor) gyógy­szerek egyre több különböző típusú rákban, többek között melanomában, tüdőrákban, hólyagrákban és számos egyéb onkológiai megbetegedés­ben szenvedő ember számára nyújtanak életmentő beavatkozást. Az immunoonkológiai készítmények alkalmazását egyrészt drágaságuk, más­részt az a tény hátráltatja, hogy egyelőre nem vagyunk képesek megjósolni, kiknél fog beválni az adott szer, és mely betegeknél nem.

A hepatocellularis carcinoma diagnosztikája és differenciáldiagnosztikája – a szövettani diagnosztika kihívásai

Csak tagok számára

A hepatocellularis carcinoma javarészt cirrhosis talaján kialakuló rosszin­dulatú májdaganat, leggyakoribb rizikófaktorai a hepatitis B és C vírusfer­tőzések, a krónikus alkoholos májbetegség, valamint egyes anyagcsere-betegségek. Fontos, bár sokszor nehézségekbe ütközik a hepatocellularis carcinoma elkülönítése a hepatocellularis adenomáktól és a focalis nodularis hyperlasiától.

Hatósági iránymutatás a gyógyszerpromóciós szabályok értelmezéséről

Csak tagok számára

2021. június 29. napjától hatályos az ún. Gyógyszer-gazdaságossá­gi Törvény (Gyftv.)1 módosítása, ami jelentős változásokat hozott mind a gyógyszerpromóció, mind a gyógyszercégek és egészségügyi szakembe­rek közötti szerződéses kapcsolatok területén. A törvénymódosítás számos ponton nehezen volt értelmezhető, így a gyakorlati alkalmazása nehéz­ségekbe ütközött; ennek bizonyos aspektusairól előző cikkemben írtam.

Látva a jogszabály hiányosságait és az ebből eredő iparági bizonytalan­ságot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2021. szeptember 20-án iránymutatást tett közzé, ami segítséget nyújt az értelmezésben (Iránymutatás).2

A COVID-19-pandémia hatása a colorectalis rák diagnosztikájára és kezelésére

Csak tagok számára

A COVID-19 okozta világjárvány során új kihívásokkal szembesült az egész­ségügy, melyek között kiemelt szerepet foglal el az onkológiai betegségek diagnosztikája és a rákbetegek ellátása, mely jelentősen befolyásolhatja a kimeneteleket. A szerzők azt vizsgálták, hogy a colorectalis rák diag­nosztikáját és terápiáját miként befolyásolta a pandémia miatti ellátás csökkenése.

A sejthalál különböző formái (apoptózis, autofágia és nekrózis) és összefüggéseik terápiás jelentősége

Csak tagok számára

A sejthalál a fiziológiás fejlődés és növekedés alapvető biológiai folyama­ta, mely élete során számtalanszor érhet egy organizmust. Három klas­szikus formája az apoptózis, autofágia és nekrózis, melyek mindegyike specifikus jelátviteli útvonalak aktiválása révén meghatározott morfoló­giai jellegzetességeket hordoz. Az újabb ismeretek fényében egyre inkább nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a sejthalál formái nem külön-külön, hanem egymással szoros interakcióban, illetve átfedésekkel mennek vég­be, és a sejthalál különböző programjainak együtthatása végső soron a sejtek pusztulását eredményezi. Összefoglaló közleményünk a három sejthaláltípus egymástól független, illetve egymással összefüggő aspek­tusait elemzi, valamint taglalja ezek egyes humán megbetegedésekben alkotott jelentőségét, különös tekintettel a neurodegeneratív kórképekre és a rosszindulatú daganatokra.

Biztonságos a hosszú távú lanreotidkezelés előrehaladott bélrendszeri és hasnyálmirigy eredetű neuroendokrin tumorok terápiájában

Csak tagok számára

A III. fázisú CLARINET klinikai vizsgálat (NCT00353496) eredményei szerint a lanreotid autogel/depot kezelés a placebóval összehasonlítva szignifikáns mértékben javította a nem funkcionáló bélrendszeri vagy hasnyálmirigy eredetű neuroendokrin daganatokban szenvedő betegek progressziómen­tes túlélését (progression-free survival, PFS). A vizsgálat résztvevőinek lehetősége volt belépni egy nyílt elrendezésű kiterjesztett vizsgálatba (open label extension, OLE), melynek során a lanreotid hosszú távú biz­tonságosságát és hatásosságát értékelték. Az összesen 89 résztvevővel lefolytatott vizsgálat eredményei szerint az összes nemkívánatos esemény incidenciája, illetve a kezeléssel összefüggésbe hozható nemkívánatos ese­mények incidenciája alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat esetében, tehát a hosszú távú lanreotidkezelés jó biztonságossági profilt mutatott.

Cachexia a metasztatikus progresszió tükrében

Csak tagok számára

Metasztázist képző rosszindulatú daganatokban gyakran figyelhető meg cachexia, mely az érintett betegek súlyos állapotromlása következtében gyakran halálos kimenetellel társul. Kezelése mindeddig sikertelennek mondható, melynek elsődleges oka, hogy a mai napig nem ismertek azok a molekuláris folyamatok, melyek kialakulásában szerepet játszanak. A pontos mechanizmus feltárására számos kísérleti modellt hoztak létre, amelyek célja a cachexiát okozó faktorok célzott molekuláris gátlása és kialakulásának megelőzése. Az eddigi, biztató eredmények ellenére a da­ganatos cachexia eredményes klinikai terápiája még várat magára; ehhez nagy esetszámot felölelő klinikai tanulmányok szükségeltetnek.

Olaparib–bevacizumab kombináció a high grade epithelialis petefészekrák fenntartó kezelésére első vonalban

Csak tagok számára

Az előrehaladott petefészekrák kezelési standardja jelenleg a carboplatin + paclitaxel kombinációhoz hozzáadott antiangiogén hatóanyag, a bevacizumab, melyet a kemoterápia után „fenn­tartó” kezelésként is folytatunk. PARP-gátló monoterápia fenntartó kezelés alkalmazható high-grade epithelialis ovarium carcinomában, amennyiben a beteg reagált megelőző platina alapú kemoterápiára.*

The New England Journal of Medicine, 2019. december 

A petefészekrák és rákmegelőző állapotai

Csak tagok számára

A petefészek leggyakoribb rosszindulatú daganataként számon tartott high grade serosus carcinoma (HGSC) kialakulásának háttere az elmúlt években hisztomolekuláris vizsgálatoknak köszönhetően egyre inkább tisztázódni látszik. A rákmegelőző szövettani és molekuláris jellegzetességek behatóbb megismerése nyomán egyre korábbi stádiumban tudjuk diagnosztizálni az igen agresszív lefolyású betegséget. Pontos molekuláris mechanizmusok megismerésével egyre több lehetőségünk adódik a nőgyógyászati gyakor­lat optimalizálására. A közlemény összefoglalja a HGSC kialakulásának ma elfogadott elméletét, diagnosztikai és terápiás javallatait és a potenciális molekuláris célpontokat.

The American Journal of Pathology, 2020. október

Az EGFR-mutáns NSCLC leptomeningeális áttéteinek ozimertinibkezelése jelentősen meghosszabbítja a várható teljes túlélést

Csak tagok számára

A nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegek kb. 10–15%-ában lehet az epidermális növekedési faktor (EGFR) mutációját észlelni. Az NSCLC leptomeningeális áttéteinek (LM) nevezzük azt az állapotot, amikor a tüdő­daganatból származó daganatsejtek elárasztják a cerebrospinális folyadé­kot (CSF-et) a szubarahnoideális térben, nehéz klinikai helyzetet okozva. A beteg általános állapota ilyenkor rohamosan romlik, a központi ideg­rendszerben többszörös áttéti gócok jelennek meg a megfelelő neurológiai tünetekkel. Átlagosan mintegy 3 hónap túlélés várható, amit szerencsés esetben a modern EGFR-tirozin-kináz-gátlókkal (TKI-kkal) akár 6–11 hó­napra is meg lehet hosszabbítani.

Journal of Thoracic Oncology, 2020. november

Immunellenőrzőpont-gátlás és hiperprogresszió

Csak tagok számára

Az onkoterápiában a közelmúltban bevezetett immunellenőrzőpont-gátlás gyökeresen változtatta meg egyes rosszindulatú daganatokban szenve­dő betegek életét. Számottevő pozitívuma ellenére azonban ez a terápiás mód egyes betegeknél igen súlyos immunológiai mellékhatásokat eredmé­nyez. Egyik ilyen nemkívánatos következmény a hiperprogresszív beteg­ség, amikor a tumor a kezelést követően felgyorsult növekedésnek indul, melyhez immunológiai jelenségeken túl a betegség valódi progressziója is hozzájárul. Kiemelten fontos lenne, hogy azonosíthatóak lehessenek azok a páciensek, akik a terápiából várhatóan ténylegesen profitálhatnak majd.

Genome Medicine 2019. július