2017. november 16. és 18. között kerül megrendezésre a Magyar Onkológusok Társasága XXXII. Kongresszusa Debrecenben.

 

2016 november 25-én számos szakember gyűlt össze az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI), hogy részt vegyen az intézet és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) pszichoszociális területen dolgozó munkatársainak egésznapos rendezvényén, amelynek tő témája: „Csoportos módszerek a rehabilitációban” volt. 

Tanítványai, munkatársai megrendülten tudatják, hogy Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgató főorvosa, a modern magyar onkológia megalapítója 2016. november 1-jén elhunyt.

A Magyar Onkológusok Társasága® díjat tűzött ki a hivatalos lapjában, a Magyar Onkológia folyóiratban 2015. évben megjelenő tudományos közlemények szerzőinek jutalmazására.

A metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarák (mCRPC) optimális kezelése mind a mai napig vitatott kérdésnek számít. 

A V600 BRAF-mutáns daganatok kezelésére már létezik célzott terápia, azonban a kezelés során fellépő rezisztencia továbbra is megoldandó problémát jelent. A nem-V600 BRAF-mutáns daganatok kezelésére jelenleg nem érhető el célzott terápia. Munkánk során tanulmányoztuk a vemurafenibrezisztens, V600 BRAF-mutáns melanómák rezisztenciamechanizmusait és a kezelésük lehetséges alternatív megoldásait. A V600 BRAF-mutáns és PTEN-t nem vagy kismértékben termelő melanómasejtekben a prenilációgátló zoledronsav nagyobb mértékben gátolta a sejtek osztódását és indukált apoptózist, mint a PTEN-t kifejező sejtekben. A hosszú távú vemurafenibkezelés előtti és utáni V600 BRAF-mutáns melanómasejtvonal-párokban a kezelés utáni sejtvonalak nagyobb sejtmozgást mutattak. A migráció a MITF, míg a proliferáció a FRA-1 transzkripciós faktorok mRNS-szintjével mutatott negatív korrelációt. Továbbá mindkét transzkripciós faktor összefüggést mutatott az EGFR mRNS expressziójával. A nem-V600 BRAF-mutáns daganatok modelljeiben a panRAF+MEK kombinált gátlása nagyobb mértékben csökkentette a sejtek életképességét, indukált apoptózist, csökkentette a migrációt és az Erk-aktivációt, mint az egyes kezelések. Magy Onkol 64:76–78, 2020
Kulcsszavak: BRAF-mutáció, BRAF-gátló-rezisztencia, migráció, proliferáció, kombinációs terápia

Napjainkban is nagy kihívást jelent a tüdőáttétes betegek kezelése. A terápiák egy lehetséges célpontja a metasztázisok ereződésének gátlása. Különböző szöveti eredetű tumorok esetében vizsgáltuk a kísérletes tüdőmetasztázisok vaszkularizációjának lehetséges mechanizmusait. Kísérleteinkben hat tumorsejtvonal ereződését vizsgáltuk. A tumorok a meglévő alveoláris kapillárisok bekebelezésével tettek szert saját érhálózatra. Az érbekebelezés kezdeti szakaszában az inkorporált kapillárisok még rendelkeztek pneumocita-borítással. Öt tumorsejtvonal (B16, HT1080, HT25, C26 és MAT-B-III) migrációja során leválasztotta a pneumocitákat a kapillárisokról. A folyamat előrehaladtával a tumor belsejében található, erősen komprimált pneumociták degradálódtak, de a bekebelezett és lecsupaszított erek funkcionálisak maradtak. A nem invazív tumortípusnál (C38) a tumorsejtek dezmoplasztikus reakciót váltottak ki az alveólusfalban, mely folyamat végeredménye a centrális érrel rendelkező kötőszövetes oszlopok kialakulása volt. Összegezve, adataink alapján mindegyik tumortípus az alveólusokban lévő kapillárisokat inkorporálta. Magy Onkol 64:73–75, 2020
Kulcsszavak: tüdőmetasztázis, ereződés, érbekebelezés, tumorsejt-migráció

A vastagbélrák (CRC) kialakulása során a genetikai változások mellett számos epigenetikai módosulás – beleértve a gének promóterrégiójában történő DNS-metilációt – halmozódik fel a tumorsejtekben. A DNS-molekulák kikerülhetnek a véráramba, így a plazmában található sejten kívüli DNS (skDNS) metilációs mintázatának vizsgálata ígéretes módszerré válhat a daganatok korai felismerésére. PhD-munkámban az skDNS felszabadulásának ütemét és stabilitását vizsgáltam állatmodellek használatával. Célul tűztem ki egy epigenetikai marker panel összeállítását, ami a daganat kialakulása során az egészségestől eltérő DNS-metilációs mintázatot mutató géneket tartalmaz. Az SFRP1, az SFRP2, az SDC2
és a  PRIMA1 génekről megállapítottam, hogy metilációjuk fokozódik már adenómastádiumban is, és ez szövet- és plazmamintákban is kimutatható. Immunhisztokémiai elemzésekkel bizonyítottam, hogy a megnövekedett metilációs szint a fehérjék expressziójának csökkenésével párosul. Kísérleti eredményem szerint a különböző minta-előkészítési technikák az skDNS mennyisége mellett a metilációs mintázatra is hatással vannak. Magy Onkol 64:70–72, 2020
Kulcsszavak: vastagbélrák, vastagbél-adenóma, DNS-metiláció, sejten kívüli DNS, epigenetikai marker panel

A rosszindulatú daganatos megbetegedések komoly lelki terhet jelentenek a betegnek és a kezelő személyzetnek egyaránt. A betegek gyakran küzdenek reménytelenséggel, tehetetlenséggel, depresszióval, szorongással vagy egyéb pszichés zavarokkal. Noha a kognitív viselkedésterápiás beavatkozások bizonyítottan hatékony, rövid, időhatáros, jól fókuszált pszichológiai intervenciók ezekben a nehézségekben, hazánkban mégis alulreprezentált a kognitív viselkedésterápiás módszerek alkalmazása az onkológiai ellátásban. A jelen összefoglaló tanulmány fő célja, hogy áttekintse a kognitív viselkedésterápia elméletét és a nemzetközi ajánlásokat az onkológiai ellátás terén, továbbá javaslatokat tegyen a hazai szakembereknek olyan jól strukturált, célzott, problémafókuszú beavatkozások alkalmazására onkológiai betegek körében, melyek bizonyítottan hatékonyak és számottevően mérsékelhetik a rákos megbetegedéssel küzdők és a kezelő személyzet distresszét, valamint általuk kezelhetőkké válnak a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel gyakran együtt járó mentális zavarok (szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar) is. Magy Onkol 64:62–69, 2020
Kulcsszavak: onkológia, pszichoonkológia, viselkedésterápia, kognitív terápia, mindfulness

Jelenlegi ismereteink alapján világszerte a malignus tumorok 5−10 százaléka fordul elő örökletes daganatszindrómák részeként. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris genetikai módszerek fejlődésével e betegségek egyre pontosabb diagnosztikája vált lehetségessé, ám az egyéni megbetegedés hátterében álló daganatszindróma felismerésében továbbra is a kórelőzmény és családi anamnézis gondos felvétele az első, meghatározó lépés. Cikkünkben az örökletes daganatszindrómákkal társuló felnőttkori csont- és lágyrésztumorokkal foglalkozunk. A szarkómák az összes daganatos megbetegedés alig 1 százalékát alkotják, ezzel szemben viszonylag gyakran fordulnak elő örökletes daganatszindrómákban, így családi vagy egyéni halmozódásuk felhívhatja a figyelmet a betegség hátterében álló familiáris kórképre. A diagnózis felállítása mind a beteg, mind az érintett családtagok számára alapvető fontosságú a megfelelő kezelési stratégia kialakítása és a későbbiekben kialakuló daganatok mielőbbi felismerése érdekében. Magy Onkol 64:56–61, 2020
Kulcsszavak: örökletes daganatszindróma, szarkóma, Li−Fraumeni, Recklinghausen

A hematológiai malignitások döntő többsége sporadikus kórkép, azonban az esetek egy részében örökletes megbetegedések is megfigyelhetők. A herediter genetikai eltérések nyomán létrejövő, limfoid és mieloid sejtvonalakat érintő klonális folyamatok heterogén klinikai megjelenéssel társulnak, melyet a genetikai prediszpozíció nagymértékben befolyásol. A mieloid kórképekben azonosítható prediszpozíciós szindrómák mendeli öröklésmenete mellett számos kevésbé egyértelmű genetikai rizikófaktor is ismert, melyek jelenléte a familiáris rizikó emelése miatt a betegség családi halmozódásához is vezet. A limfoid rendszert érintő kórképekben sok esetben nem igazolható az egyértelműen betegségasszociált genetikai léziók jelenléte, ezen entitásokban inkább a komplex genotípus öröklődése szerepelhet herediter etiológiai tényezőként. Az örökletes onkohematológiai kórképek heterogén klinikai manifesztációi és a herediter genetikai rizikófaktorok széles spektruma gyakran okoz diagnosztikai nehézséget, azonban felismerésük a betegek és a közvetlen hozzátartozóik számára a fokozott familiáris rizikó miatt kifejezett terápiás jelentőséggel bír, ezért klinikai gyanújeleik és a kandidáns gének ismerete a modern hematológia számára elengedhetetlen. Magy Onkol 64:43–55, 2020
Kulcsszavak: herediter genetikai eltérés, genetikai hajlam, molekuláris onkohematológia, új generációs szekvenálás

Következő esemény

Hírlevél - Konferencia - Tanfolyam

 

h

k

sz

cs

p

sz

v

 
 
          01 02 03  
  04 05 06 07 08 09 10  
  11 12 13 14 15 16 17  
  18 19 20 21 22 23 24  
  25 26 27 28 29 30 31  
 

MOT Kongresszus

ESMO tagság

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy érvényes MOT® tagság esetén az ESMO (European Society for Medical Oncology) éves tagsági díját Társaságunk megtéríti. A kedvezmény igénybevételének módjáról, illetve további kedvezményekről megújult honlapunkon (www.oncology.hu) olvashat.

EACR tagság

A MOT® tagok 2003. óta EACR tagok is, hála a társaságok együttműködésének. Ez főként a kutatók részére számos előnnyel és pályázati lehetőséggel jár.

Emlékeztető

 

A Magyar Onkológusok Társasága®, mely közhasznú civil szervezet, jogosult az   SZJA 1 %  - ának befogadására, amennyiben javára ilyen felajánlás történik.

 

Segítségüket megköszönjük,
a támogatás felhasználásáról - az előírásoknak megfelelően - nyilvános tájékoztatást, elszámolást adunk.

 

Adószámunk, melyre a támogatást várjuk: 19000479-2-43

 

Teljes tájékoztató >>

 



 

MOT® - tagdíj összege 2020-ban is változatlan,

 

40 év alattiaknak (diplomások): 2.000,- Ft
szakdolgozóknak (diplomások is): 2.000,- Ft
40 év feletti diplomásoknak: 5.000,- Ft
nyugdíjasoknak, tiszteletbeli tagoknak,orvostan- és  Ph.D. hallgatóknak a tagság ingyenes

 

A MOT® bankszámlaszáma:
OTP Bank, 11709002-20335665-00000000

Tisztelettel kérjük, hogy a nevét és pecsétszámát (ha van) a közlemény rovatban szíveskedjenek feltüntetni.

 

Teljes tájékoztató >>