Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 13
#1
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-11

A paraneopláziás neurológiai szindrómák (PNS) és az autoimmun enkefalitiszek (AE) ritka idegrendszeri kórképek, melyek hasonló tünettannal jelentkeznek az érintett betegekben, azonban prognózisuk és kezelésük eltér. Jelenlegi retrospektív statisztikai elemzésünk során 2362 PNS- és 1034 AE-gyanús beteg szérum- és likvormintái laboratóriumi teszt eredményeinek értékelését végeztük el. Az autoantitestek kimutatása céljából PNS esetén line-immunoblot assay-t, AE esetén sejtalapú indirekt immunfluoreszcens assay-t alkalmaztunk. Analízisünk során a PNS-gyanús betegek 8%-ában találtunk autoantitestet a következő megoszlással: anti-Yo > anti-Hu > anti-Ma2 > anti-CV2 > anti-titin > anti-Zic4 > anti-amfifizin > anti-Ri > anti-GAD65 > anti-Sox1 > anti-recoverin, melyek előfordulása idősebb nőkben volt gyakoribb. Az AE-gyanús betegek 5,8%-ában találtunk autoantitestet: anti-NMDAR (fiatal nőkben) > anti-LGI1 (középkorú férfiakban) > anti-GABABR (idősebb férfiakban) > anti-Caspr2 (felnőtt férfiakban). Eredményeink az autoantitestek gyakoriságát, nem és életkor szerinti megoszlását tekintve a szakirodalmi adatokkal nagyfokú hasonlóságot mutattak. A PNS és AE diagnózisának felállítását segíti az autoantitestek kimutatása, amely a modern labordiagnosztikai módszerek bevezetésével egyre több beteg számára lehetővé teszi a kezelés korai bevezetését. Magy Onkol 63:261-267, 2019
Kulcsszavak: paraneopláziás neurológiai szindrómák, autoimmun enkefalitisz, autoantitest, laboratóriumi diagnosztika

#2
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-11

Napjainkban egyre inkább elérhető az immunellenőrzőpont-gátlókkal (immune checkpoint inhibitor, ICPi) végzett daganatellenes kezelés, mely több malignóma esetén is a rutinterápia részévé vált. E készítmények a daganatsejtek által is kiváltott, normális esetben csak a saját egészséges sejtek védelmére szolgáló természetes immunszuppressziót gátolva (a gátlás gátlásaként), daganatellenes immunaktivációt eredményeznek, melynek következtében az immunrendszer képes hatékonyan fellépni a daganatsejtek ellen, elpusztítva azokat. Mivel az immunrendszer e szerek által kiváltott aktivációja nem szelektíven, csak a daganatos szövetekre hat, a kialakuló mellékhatások a normális szövetek elleni autoimmun reakciók formájában jelennek meg leggyakrabban. Ezek között gyakoriságuk miatt kiemelt szerepe van a bőr, a tápcsatorna, a máj, a tüdő és az endokrin szervek érintettségének. A szíveredetű, illetve neurológiai mellékhatások viszonylag ritkák, de jelentősek az előforduló súlyos, életveszélyes komplikációk szempontjából. Kezelésükben alapvető a korai felismerés és az immunszuppresszáns szerek megfelelő dózisban történő alkalmazása. Magy Onkol 63:246-255, 2019
Kulcsszavak: rosszindulatú daganat, immunterápia, mellékhatás, immunszuppresszió

#3
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-11

A bőrdaganatok a leggyakoribb rosszindulatú daganatok. Mind a melanóma, mind a nem-melanóma tumorok incidenciája folyamatos növekedést mutat világszerte, ami főképp (de nem kizárólag) a nem-melanóma bőrdaganatok időskori előfordulásának növekedésével magyarázható. A bőrtumorok immunterápiára általában jól reagálnak, a melanóma, a Merkel-sejtes karcinóma, a kután laphámkarcinóma PD-1-inhibitor kezelésre adott válaszreakciója a 40%-ot meghaladja. A jelen közlemény összefoglalja a bőrdaganatok kezelésében alkalmazható törzskönyvezett és lehetséges új immunterápiás készítményeket és eljárásokat. Magy Onkol 63:239-245, 2019
Kulcsszavak: melanóma, nem-melanóma bőrtumor, immunellenőrző pont, PD-1-inhibitor

#4
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-11

A tüdődaganatos betegek túlélése kedvezőtlen, és a diagnózis felállításakor már a betegek több mint felében kimutatható távoli áttét. Előrehaladott stádiumban a szisztémás kezelésben sokáig egyeduralkodó volt a platinabázisú kemoterápia, ami mellett 2004 óta megjelentek a célzott terápiák. A napjainkban egyre inkább teret hódító immunellenőrzőpont-gátló szerek közül a PD-L1/PD-1 gátló szerek kerültek bevezetésre az áttétes tüdődaganatok kezelésében, melyek terápiás kritériumai egyre jobban körvonalazódnak. A nemzetközi és hazai adatok alapján valószínűsíthető, hogy a terápiás indikáció felállításához elegendő lehet csak a primer tumor tumorsejtjeinek PD-L1-expresszióját meghatározni, ha ez marad az egyetlen terápiás kritérium. A legújabb törekvések a tumorsejtek és immunsejtek PD-L1-expresszióját együttesen figyelembe vevő, kombinált értékelő rendszer bevezetésére irányulnak, amely esetén elengedhetetlen lesz az aktuálisan kezelendő tumorminta vizsgálata a kezelés megkezdéséhez, hiszen a hagyományos onkoterápiában alkalmazott módszerek befolyásolhatják az immunsejtek PD-L1-expresszióját. Magy Onkol 63:233-238, 2019
Kulcsszavak: nem kissejtes tüdőrák, tüdő-adenokarcinóma, agyi áttét, immunterápia, PD-L1

#5
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-11

Az elmúlt években több daganattípusban jelentős terá piás előnyt lehetett kimutatni immunterápiával. Az emlőrák nem tartozik az immunogén tumorok közé, mégis az eddigi eredmények alapján az immunterápiáknak szerepe lehet a kezelésben, szélesíti majd a terápiás lehetőségeket, és több szempontból átalakítja a klinikus gondolkodását. A legfontosabb változás a szemléletben, hogy a terápia célpontja nem a betegség, hanem a gazdaszervezet. A gazdaszervezet immunrendszere és a daganat között lejátszódó folyamatok jobb megértése ad alkalmat a terápiás beavatkozásra, melynek célja ebben az esetben a tumorellenes immunfolyamatok
(re)aktiválása. A jelen összefoglaló célja, hogy a klinikus számára röviden összegezze a daganatellenes immunitás alapjait, a rendelkezésre álló klinikai eredményeket és a főbb terápiás lehetőségeket ezen a téren. Magy Onkol 63:225231, 2019
Kulcsszavak: emlődaganat, immunogenicitás, immunellenőrzőpont-gátlás, adaptív immunitás

#6
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-10

Az immunterápia elmúlt évtizedbeli látványos térnyerése ellenére a leggyakoribb primer idegrendszeri daganatok, a malignus gliómák esetében még nem változott meg a konvencionális onkoterápiás ellátás. Az immunterápia klinikai alkalmazásának eddigi kudarca talán leginkább az eredendően immunszuppresszív mikrokörnyezeti tényezőknek és az extrém tumorheterogenitásnak tudható be, de ebben a bizonytalanságban szerepet játszhat a vér-agy gát védő szerepe, agydaganatok esetében a szteroidok rutinszerű alkalmazása, és az idegrendszeri metszeti képalkotás sokszor igen bonyolult értékelhetősége is. Mindezeken túlmenően, a jelenleg ismert biomarkerek (PD-L1- és mismatch repair státusz, tumormutációs terheltség) gliómáknál szintén minimális immunogenitást jelző értékeket mutatnak. Pedig már bizonyos biztató klinikai eredmények ismertek malignus gliómák esetében is, mind az immunellenőrzőpont-gátlók, mind más immunterápiás modalitások (vírusalapú terápia, tumorvakcinák, adoptív T-sejt-terápia) esetében, illetve az immunterápia konvencionális kezelésekkel való kombinálásával. Összegezve elmondható, hogy bár az idegrendszer már nem tartható abszolút mértékben „immunológiai szentélynek”, és már vannak biztató kutatási és klinikai eredmények, a malignus gliómák immunkezelésének rutinszerű klinikai alkalmazása még várat magára. Magy Onkol 63:217-223, 2019
Kulcsszavak: glióma, immunterápia, immunszuppresszió, mikrokörnyezet

#7
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-10

Az immunterápia számos daganattípusban egyre sikeresebb kezelési lehetőség. Az immunellenőrzőpont-gátló antitestek klinikai hatékonyságának ellenére csak a betegek egy részénél tapasztalhatunk tartós előnyt, ami a tumorimmunitással kapcsolatos szélesebb körű ismereteket tesz szükségessé. Az immunitást a tumor és annak mikrokörnyezete, a beteg jellemzői, illetve a környezeti faktorok együttese befolyásolja, vezérelve a daganatellenes válasz erősségét és idejét. Az ún. forró tumorok esetén az immunterápiára adott válasz kedvezőbb lehet, gyakran hosszan, akár több éven át tarthat, míg a gyengébben immunogén, ún. hideg tumorok többnyire kevésbé reagálnak immunkezelésre. A hatékonyság javításában potenciálisan effektívek a kombinációs lehetőségek. Közleményünkben röviden összefoglaljuk a daganatellenes immunválasz T-sejt-aktivitási szakaszait, az immun-megkerülési mechanizmusokat, a helyreállítást célzó lehetőségeket, továbbá a napjainkban, szelektált tumortípusokban alkalmazott, klinikai hatékonyságot mutató terápiás társításokat. A kombinált immunterápia feltörekvő kezelési lehetőség, mely újszerű kihívásokat és lehetőségeket tartogat a modern onkológia számára. Magy Onkol 63:209-216, 2019
Kulcsszavak: immunterápia kombinációja, hideg tumorok, immunmegkerülési mechanizmusok, immunfenotípusok, gyulladásos tumorok

#8
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-10

A szisztémás daganatellenes kezelések terén az utóbbi években az immunonkológiai készítmények egyre szélesebb körű alkalmazása jelenti a legnagyobb fejlődést. Ezzel párhuzamosan többször megjelentek olyan hírek, melyek szerint a hagyományos kemoterápia kiszorul a terápiás eszköztárból, sőt laikus körökből nemegyszer értesülhetünk arról, hogy a kemoterápia kifejezetten káros a betegek számára. A jelen közlemény e téves állításokat hivatott cáfolni. A cikk rávilágít arra, hogy a kemoterápiás szereknek is jelentős immunmoduláló hatásai vannak. A kemoterápia a legrégebb óta alkalmazott szisztémás daganatellenes kezelés. Hatásait és mellékhatásait a klinikai onkológusok jól ismerik, jelenleg is számos olyan daganat van, melynek gyógyításában és kezelésében a kemoterápia kiemelt jelentőséggel bír. A tumorsejtosztódást gátló és daganatsejt-pusztító hatás, valamint a különböző immunmoduláns hatások együttesen kifejezetten alkalmassá teszik a kemoterápiás szereket az immunonkológiai készítményekkel való kombinálásra. Már napjainkban is több bizonyítékát látjuk ennek a szinergikus hatásnak. A folyamatban lévő és tervezés alatt álló vizsgálatok feladata eldönteni, hogy a számtalan kombinációs lehetőség közül melyik, milyen dózisban és sorrendben adja a legoptimálisabb eredményt. Magy Onkol 63:202-207, 2019
Kulcsszavak: kemoterápia, citosztatikus kezelés, immunrendszer, immunellenőrzőpont-gátló, immunmoduláns hatás, metronomikus kemoterápia

#9
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-10

Az ionizáló sugárzás hatását az immunrendszerre már igen korán, a múlt század elején felismerték. Az abszkopális hatás ismert, de rendkívül ritka jelenség volt. Ennek ellenére több munkacsoport is foglalkozott a sugárzás és immunrendszer összefüggéseivel preklinikai modelleken. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eredménye az orvostudomány terén a modern immunterápia bevezetése a daganatellenes kezelések közé. Az immunterápia széles körű alkalmazása ismételten ráirányította a figyelmet arra, hogy a sugárkezelés hatással van az immunrendszerre. Több megfigyelés is alátámasztotta, hogy a sugárkezelés fokozhatja az immunterápia daganatellenes hatását. Számos prospektív klinikai vizsgálat indult, melyek eredményét az onkológustársadalom nagy reményekkel várja. Azonban az immunrendszer rendkívül bonyolult, a kutatások során újabb és újabb immunterápiás célpontokat fedeznek fel, tudásunk a háttérben zajló biológiai folyamatokról ugyanakkor korlátozott. Ezért nagyon fontos, hogy a sugárkezelés és immunterápia kölcsönhatásainak in vitro és in vivo kutatása egyre intenzívebben folytatódjon, megfelelő tudást biztosítva a magas szintű klinikai vizsgálatok megtervezéséhez, melyek reményeink szerint betegeink hatékonyabb gyógyításához vezethetnek. Rövid összefoglalónkban pillanatképet szeretnénk adni a sugárkezelés és immunterápia együttes alkalmazásának jelenlegi helyzetéről. Magy Onkol 63:196-201, 2019
Kulcsszavak: sugárterápia, immunterápia, abszkopális hatás

#10
Magyar Onkológia 63. évf. 3.szám
Magyar Onkológusok Társasága
2019-10-10

A kolorektális karcinómák rendkívül heterogén megjelenésű daganatok. Ez a heterogenitás már a műtéti preparátumok indítása során is megmutatkozik. Míg a medulláris karcinómák expanzív növekedési mintázatuk következtében a környező nem tumoros állománytól élesen elhatárolódnak, strómaszegénységük miatt inkább velős megjelenésűek, a mikroszatellita-instabilitásból adódó tumor-neoantigének tömege miatt környezetükben számos megnagyobbodott, reaktív nyirokcsomó található, addig a low-grade, strómabőségük miatt tömött, infiltratív növekedési mintázatú, mikroszatellitastabil típusú tumorok spikuláltak és változó méretű, sokszor kicsi, de szintén tömött nyirokcsomóáttétet tartalmazhatnak. E makroszkóposan és hisztológiailag is tetten érhető heterogenitás a tumor immunológiai, immunhisztokémiai és molekuláris jellegzetességeiben is megmutatkozik, s ezek a betegség prognózisát és kezelhetőségét is meghatározzák. Mivel az immunterápia újabb frontot nyitott a kolorektális karcinómák ellátásában, a patológiai leletnek jól kvantifikálható módon tükröznie kell a daganatos mikrokörnyezet – így a peritumorális limfoid infiltrátum, tumorinfiltráló limfociták és daganatstróma – jellegzetességeit annak érdekében, hogy megfelelő betegkiválasztással jó terápiás választ érhessünk el. Magy Onkol 63:192-195, 2019
Kulcsszavak: vastagbélrák, Immunoscore, mikroszatel litainstabilitás, PD-1/PD-L1

Következő esemény

Hírlevél - Konferencia - Tanfolyam

 

h

k

sz

cs

p

sz

v

 
 
          01 02 03  
  04 05 06 07 08 09 10  
  11 12 13 14 15 16 17  
  18 19 20 21 22 23 24  
  25 26 27 28 29 30 31  
 

MOT Kongresszus

ESMO tagság

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy érvényes MOT® tagság esetén az ESMO (European Society for Medical Oncology) éves tagsági díját Társaságunk megtéríti. A kedvezmény igénybevételének módjáról, illetve további kedvezményekről megújult honlapunkon (www.oncology.hu) olvashat.

EACR tagság

A MOT® tagok 2003. óta EACR tagok is, hála a társaságok együttműködésének. Ez főként a kutatók részére számos előnnyel és pályázati lehetőséggel jár.

Emlékeztető

 

A Magyar Onkológusok Társasága®, mely közhasznú civil szervezet, jogosult az   SZJA 1 %  - ának befogadására, amennyiben javára ilyen felajánlás történik.

 

Segítségüket megköszönjük,
a támogatás felhasználásáról - az előírásoknak megfelelően - nyilvános tájékoztatást, elszámolást adunk.

 

Adószámunk, melyre a támogatást várjuk: 19000479-2-43

 

Teljes tájékoztató >>

 



 

MOT® - tagdíj összege 2020-ban is változatlan,

 

40 év alattiaknak (diplomások): 2.000,- Ft
szakdolgozóknak (diplomások is): 2.000,- Ft
40 év feletti diplomásoknak: 5.000,- Ft
nyugdíjasoknak, tiszteletbeli tagoknak,orvostan- és  Ph.D. hallgatóknak a tagság ingyenes

 

A MOT® bankszámlaszáma:
OTP Bank, 11709002-20335665-00000000

Tisztelettel kérjük, hogy a nevét és pecsétszámát (ha van) a közlemény rovatban szíveskedjenek feltüntetni.

 

Teljes tájékoztató >>