Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 12
#1
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján. A folyóirat folyamatosan beszámol a Magyar Onkológusok Társaságának életével kapcsolatos eseményekről. 

#2
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

A szolid tumorok nagy mortalitása elsősorban inváziós és áttétképző képességüknek tulajdonítható. E folyamatok alapvetően függenek a sejtmozgás és sejtosztódás szabályozásától. A sejtmozgást és sejtosztódást befolyásoló növekedésifaktor- (GF) receptor jelátviteli útvonalak onkogén mutációi mind a tumorok kialakulásában, mind célzott terápiájukban meghatározóak. Videomikroszkópos kísérleteink során szignifikáns pozitív korrelációt találtunk sejtmozgás és sejtosztódás között melanóma- és tüdőráksejteken, így a „go or grow” hipotézist nem sikerült megerősíteni. Továbbá bemutattuk, hogy kollagéngélbe ágyazott agydaganatsejtek szferoidjainak inváziója a proliferáció gátlása mellett is bekövetkezik. A melanómasejtek EGF- és FGF2-kezeléssel szemben mutatott érzékenysége függött a BRAF és NRAS gének mutációitól, ezzel szemben a GF-receptorok tirozinkináz-aktivitásának gátlása nem mutatott mutációfüggést. A prenilációgátlás a BRAF mutáns/PTEN-vad sejtek kivételével csökkentette a melanómasejtek kolóniaképző képességét, ugyanakkor in vitro növelte a migrációt BRAF-mutáns és in vivo az áttétképző képességet dupla vad típusú melanómasejteken. Az aktivin-jelátvitel (TGF-β fehérjecsalád) gátlása csökkent osztódást, serkentése megnövekedett migrációt okozott mezoteliómasejteken, így az aktivin-jelátvitel ígéretes célpontja lehet célzott terápiás beavatkozásoknak. Összefoglalva elmondható, hogy a tumorsejtek osztódása sem nem akadálya, sem nem előfeltétele a sejtek migrációjának és inváziójának. Továbbá igazoltuk, a különböző onkogén mutációk eltérően befolyásolhatják a tumorsejtek migrációját és proliferációját. Mindazonáltal ígéretes támadáspontjai lehetnek célzott terápiáknak, ugyanakkor nagymértékben befolyásolhatják azok hatását. Magyar Onkológia 60:339–342, 2016

Kulcsszavak: proliferáció, migráció, növekedési faktor receptor jelávitel, „go-or-grow” hipotézis

#3
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

2016. május 20–21-én az emlőrák felismerésével, kórismézésével, a betegek kezelésével, gondozásával és rehabilitációjával foglalkozó vezető hazai szakemberek alkotta munkacsoportok egy konszenzuskonferencia keretében és az azt megelőző közel egyéves munka eredményeként fogalmazták meg szakmájuk legfrissebb ajánlásait a betegséggel szembeni küzdelem hatékonyabbá és egységessé tétele érdekében. A konszenzusdokumentumok a Magyar Onkológia folyóirat 2016. évi szeptemberi számának hasábjain jelentek meg. A megbeszélések kapcsán világossá vált, hogy több olyan terület van, ahol a szakemberek hatáskörén túlmutató változtatások szükségesek az emlőrákos betegek gyógyulási eredményeinek további javítása érdekében. Ennek kapcsán a munkacsoportok és a szervezőbizottság tagjai öszszeállítottak egy listát, ami szerintük a jelenleg legfontosabb megoldatlan kérdéseket tartalmazza. A felsorolást ezúton teszik közzé, azzal a kéréssel, hogy aki támogatói és/vagy döntéshozói helyzetben van, mérlegelje ennek részleges vagy teljes támogatását, támogassa megvalósítását!

#4
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

Jelen munkánkban HHV-8-pozitív multicentrikus megjelenésű, plazmasejtes típusú Castleman betegség esetét ismertetjük. A beteg kombinált immunszuppresszív terápiára és monoklonális anti-CD20 kezelésre nem reagált. Ugyanakkor monoklonális anti-IL-6R antitest terápia tartós remissziót, és egyúttal a nyirokcsomói víruskimutathatóság megszűnését eredményezte. Magyar Onkológia 60:328–332, 2016

Kulcsszavak: multicentrikus Castleman-betegség, HHV8, IL-6, rituximab, tocilizumab

#5
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

Az RMI- és a ROMA-index predikciós értékét vizsgáltuk bizonytalan dignitású adnexképlettel rendelkező betegekben, annak meghatározása érdekében, hogy e vizsgáló módszerek alkalmazásával hogyan lehetne a petefészek daganatok korai felismerését elősegíteni. Tanulmányunkba az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályán kezelt 162 beteget vontunk be. A betegeknél klinikai vizsgálattal bizonytalan dignitású adnexképletet találtunk, és valamennyi betegnél műtéti megoldást terveztünk. Annak érdekében, hogy az RMI- és a ROMA-teszt működését értékelni tudjuk, minden betegben az adnexképlet felfedezésével egyidejűleg, a kivizsgálás részeként CA-125- és HE4-meghatározást, valamint ultrahangos vizsgálatot is végeztünk. Vizsgáltuk a betegek menopauzális státuszát, és a kapott értékek alapján végeztük az RMI és a ROMA kiszámítását. A műtét végleges típusát az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat eredménye határozta meg. Az RMI és ROMA hatékonyságának vizsgálatához a műtéti preparátumból készült végleges szövettani vizsgálatok eredményeit használtuk. A vizsgálati eredmények alapján az RMI teljes anyagra vonatkoztatott szenzitivitása 82,0%, specificitása 85,1% volt, míg a ROMA esetében ugyanezen értékek 88,5%-nak és 72,3%-nak bizonyultak. Posztmenopauzában jobb szenzitivitási értékeket találtunk, RMI: 90,9%, ROMA: 95,5%, mindkét esetben kismértékben csökkent specificitás mellett, RMI: 82,8%, ROMA: 60,7%. Premenopauzában az RMI szenzitivitása jelentősen csökkent (58,8%), míg a specificitása nőtt (88,4%). A ROMA esetében premenopauzában a szenzitivitás csökkenése szintén megfigyelhető, de a kapott érték lényegesen magasabb, mint az RMI esetében (70,6% vs. 58,8%), a specificitás viszont 14%-kal lett alacsonyabb, mint amit az RMI esetében mértünk (74,4% vs. 88,4%). Anyagunkban az adnexképlet dignitásának megítélésére használt RMI és ROMA predikciós vizsgálatok jól teljesítettek. A kapott szenzitivitási és specificitási értékek jól megfeleltek a nemzetközi adatoknak. Bár a két módszer teljesítménye különbözik premenopauzában, illetve posztmenopauzában, együttes alkalmazásuk jól kiegészíti egymást. A vizsgálatba bevont betegeink között 61 malignus folyamatot sikerült azonosítani, ami azt jelenti, hogy csak 3 beteget kellett megoperálni ahhoz, hogy egy malignus folyamat felismerésre kerüljön. Javasoljuk az RMI és ROMA döntéstámogató pontozásos rendszerek széleskörű alkalmazását, egyben a feltételezett malignus adnexképlettel rendelkező betegek centrumba irányítását. Magyar Onkológia 60:320–327, 2016

Kulcsszavak: adnextumor, petefészekrák, rizikóbecslés, RMI, ROMA

#6
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

Közleményünkben a korai tüdőrákok kuratív sugárkezelésére kidolgozott, légzésmozgást figyelembe vevő sugárkezelési technikával szerzett korai tapasztalatainkról számolunk be. Negyvenhat betegnél végeztünk sugárkezelést 60 Gy összdózissal. Végpontként a CT vizsgálattal felmért tumorválaszt, a helyi és távoli kiújulások időpontját, a korai és késői mellékhatásokat vizsgáltuk. Komplett és parciális remissziót 17 (37,0%) és 15 (32,6%), stabil és progresszív betegséget 11 (23,9%) és 3 (6,5%) betegnél észleltünk. Izolált helyi kiújulás 4 (8,7%), egyedüli távoli áttét 2 (4,3%), lokális és távoli relapszus együtt 3 (6,5%) esetben alakult ki. A kétéves, lokális recidívától mentes, progressziómentes és teljes túlélés 76,8%, 64,0% és 83,2% volt. G3 vagy annál súlyosabb korai mellékhatás nem fordult elő. G1 és G2 késői mellékhatást 10 (21,7%) és 7 (15,2%) betegnél észleltünk. G1-2 posztirradiációs fibrózis 11 (23,9%) betegnél jelentkezett. Egy betegnél 20 hónappal a sugárkezelés után G5 légzési elégtelenség alakult ki. Az általunk alkalmazott, légzőmozgást figyelembe vevő besugárzási technikával a kedvező lokális daganatmentesség és a túlélés biztató, a mellékhatások aránya alacsony. A késői mellékhatások és hosszú távú eredmények megítéléséhez további követésre van szükség. Magyar Onkológia 60:314–319, 2016

Kulcsszavak: tüdődaganat, 3D konformális sugárkezelés, légzőmozgást figyelembe vevő technika

#7
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

A munka célja gyorsított részleges emlőbesugárzás esetén összehasonlítani a háromdimenziós konformális (3D-KRT), a „step and shoot” (SS) és „sliding window” (SW) intenzitásmodulált, valamint az intenzitásmodulált ívbesugárzási (RA) technikákat dozimetriai, tervminőségi és gyakorlati szempontok figyelembevételével. Tíz, parciális emlőbesugárzásra alkalmas beteg 3 mm-es szeletvastagságú CT-képkészletére 4 különböző besugárzási technikára készítettünk terveket. A céltérfogatot a titán sebészi klipek által határolt tumorágy, valamint a CTV-n keresztül kiterjesztett PTV képezte. Az intézeti tervezési célokat a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően határoztuk meg. A 3D-KRT tervek non-koplanáris, míg az IMRT-sek koplanáris mezőelrendezésekkel készültek. Valamennyi technikával azonos PTV-ellátottságra törekedtünk az objektív összehasonlíthatóság érdekében. A kigyűjtött, különböző szervekre vonatkozó térfogati és dozimetriai paraméterek alapján határoztuk meg az egyes tervekre jellemző homogenitás-, konformitás- és tervminőségindexeket. Vizsgáltuk a kezeléshez szükséges monitoregységek számát és a megvalósíthatóságot. A céltérfogatok dózisellátottságában nem találtunk különbséget. A SW tervek (HI=0,033) szignifikánsan homogénebb dóziseloszlást eredményeztek, mint a 3D-KRT (HI=0,057) és a RA (HI=0,073). A SS technika homogenitása (HI=0,053) nem különbözött szignifikánsan. A 3D-KRT konformitása (CN=0,62) szignifikánsan rosszabb, mint a SS (CN=0,85), a SW (CN=0,85), valamint a RA (CN=0,86). Az azonos oldali emlő átlagos V50% értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a RA (29,4%), mint a 3D-KRT (44,1%) és SW (35,6%) tervekben. Az azonos oldali tüdő átlagos V10% értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a 3D-KRT tervekben (10,1%), mint a SS (34,3%), SW (34,3%) és RA (35,3%) technikáknál. A szív a 3D-KRT technikával védhető a legjobban. A kezelési idő a RA technikával bizonyult a legrövidebbnek. Mindegyik technikával kivitelezhető a jó céltérfogat-ellátottság és megfelelően védhetők a kritikus szervek. Az összes szempontot figyelembe véve a „sliding window” IMRT a legmegfelelőbb technika gyorsított részleges emlőbesugárzások kivitelezésére. Magyar Onkológia 60:305–311, 2016

Kulcsszavak: APERT, IMRT, IMAT, RapidArc, dozimetriai elemzés

#8
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

Vizsgálatunk célja az EBT2 önhívó filmek fizikai tulajdonságainak megismerése és klinikai alkalmazási feltételeinek meghatározása volt. A filmeket különböző technikával készült tervek alapján (3D konformális – 3DCRT, intenzitásmodulált – IMRT és sztereotaxiás – SBRT) technikával sugaraztuk be, majd összehasonlítottuk a tervezőrendszerből exportált dózis eloszlással. Az elemzéshez két különböző gyártó filmelemző szoftverét használtuk: PTW Mephysto és FilmQA Pro. A tervek összehasonlítását gamma-analízissel végeztük, 3%, 3 mm-es, illetve 2%, 2 mm-es gamma-kritériumra. PTW Mephysto, illetve FilmQA Pro szoftverrel végzett gamma-analízis eredményei 3%, 3 mm-es feltételekre: 3DCRT (95,5/100%), IMRT (97/99,9%), SBRT (99,7/100%). A 2%, 2 mm-es gamma-kritérium esetén 3DCRT (87,1/98,9%), IMRT (92/98,5%), SBRT (96,7/97,9%) eredményeket kaptunk. Megállapítható, hogy megfelelő használat mellett a szkenner tulajdonságai nem befolyásolják az eredményeket. Mindkét kiértékelő szoftver alkalmas a filmek kalibrálására, kiértékelésére. Az EBT2 önhívó film alkalmas a sugárterápiás tervek kétdimenziós ellenőrzésére. Magyar Onkológia 60:299–304, 2016

Kulcsszavak: EBT2 film, intenzitásmodulált, gamma-analízis, radiokróm

#9
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

A nyelőcsőrák magas mortalitású betegség. A gyógyítás hagyományosan sebészi, de sugár- és kemoterápia megfelelő alkalmazásával a túlélési eredmények jelentősen javíthatóak. A vonatkozó vizsgálatok változatos felépítése, alacsony betegszáma és a részben nem egybevágó eredmények nehezítik az optimális kezelés meghatározását. A legkedvezőbb kimenetellel járó kezelési modalitás kiválasztásában kívánunk segíteni, nem titkoltan a klinikai onkológus szemléletével. Az egészen kezdeti tumorok (maximum pT1b) kezelése továbbra is kizárólag műtéti, a metasztatikus tumoroké palliatív. A többi esetben viszont a kiegészítő terápia, mint a kemo- vagy sugárterápia, illetve ezek kombinációi, valamint a célzott kezelések, a túlélés javulásával járhat. Az adjuváns alkalmazás nehéz, ezért elsősorban a neoadjuváns kezelési formákat illetően rendelkezünk adatokkal. A neoadjuváns kemoterápia is valószínűleg túlélési előnnyel jár, de ez kifejezettebb és evidenciákkal jobban alátámasztott kemoradioterápia esetében. Bizonyos eredmények alapján a kemoirradiációt követően az operáció elhagyása sem feltétlenül hátrányos a beteg számára, de ezen eljárás rutinszerűen nem ajánlható. A klasszikus ciszplatin és fluorouracil mellett más platinaderivátumok (carboplatin, oxaliplatin) és a taxánok (docetaxel, paclitaxel) is alkalmazhatóak. Magyar Onkológia 60:288–298, 2016

Kulcsszavak: nyelőcsőrák, kemoradioterápia, neoadjuváns kezelés, túlélés

#10
Magyar Onkológia 60. évf. 4. szám
Magyar Onkológusok Társasága
2016-12-28

A daganatos betegek kb. 50%-ánál anorexia/kahexia szindróma alakul ki, mely számos betegségben – többek között rákbetegségben – egy komplex klinikai szindróma formájában jelenik meg. A szindrómát szisztémás gyulladás jellemzi, elsősorban a test zsírjának, a test tömegének csökkenésével. A tanulmányban röviden áttekintjük az anorexia/kahexia szindróma keletkezésének mechanizmusát, és felsoroljuk a jelenlegi farmakológiai lehetőségeket. Magyar Onkológia 60:281–287, 2016

Kulcsszavak: anorexia, kahexia, testtömegvesztés, szisztémás gyulladás, citokinek

Hírlevél - Konferencia - Tanfolyam

 

h

k

sz

cs

p

sz

v

 
 
              01  
  02 03 04 05 06 07 08  
  09 10 11 12 13 14 15  
  16 17 18 19 20 21 22  
  23 24 25 26 27 28 29  
  30 31            
 

MOT Kongresszus

ESMO tagság

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy érvényes MOT® tagság esetén az ESMO (European Society for Medical Oncology) éves tagsági díját Társaságunk megtéríti. A kedvezmény igénybevételének módjáról, illetve további kedvezményekről megújult honlapunkon (www.oncology.hu) olvashat.

EACR tagság

A MOT® tagok 2003. óta EACR tagok is, hála a társaságok együttműködésének. Ez főként a kutatók részére számos előnnyel és pályázati lehetőséggel jár.

Emlékeztető

 

A Magyar Onkológusok Társasága®, mely közhasznú civil szervezet, jogosult az   SZJA 1 %  - ának befogadására, amennyiben javára ilyen felajánlás történik.

 

Segítségüket megköszönjük,
a támogatás felhasználásáról - az előírásoknak megfelelően - nyilvános tájékoztatást, elszámolást adunk.

 

Adószámunk, melyre a támogatást várjuk: 19000479-1-43

 

Teljes tájékoztató >>

 



 

MOT® - tagdíj összege 2017-ben is változatlan,

 

40 év alattiaknak (diplomások): 2.000,- Ft
szakdolgozóknak (diplomások is): 2.000,- Ft
40 év feletti diplomásoknak: 5.000,- Ft
nyugdíjasoknak, tiszteletbeli tagoknak, Ph.D. hallgatóknak (max. 4 évig) a tagság ingyenes

 

A MOT® bankszámlaszáma:
OTP Bank, 11709002-20335665

Tisztelettel kérjük, hogy a nevet és pecsétszámát (ha van) a közlemény rovatban szíveskedjenek feltüntetni.

 

Teljes tájékoztató >>