Dr. Martin Tamás, a FIOSZ elnöke, beszámolóját itt olvashatják.

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvos biológiai kutatással foglalkozó személyek számára.  

A neuroendokrin daganatok incidenciája az elmúlt években meredeken emelkedik. A tipikusan lassú növekedést mutató és jóindulatú tumorok mellett az agresszív biológiai viselkedésű neuroendokrin karcinómák prevalenciája is nő. A korábban karcinoidként ismert tumorok heterogén entitások, a lokalizációjuk alapján megkülönböztetjük a tüdő és a gasztrointesztinum neuroendokrin daganatait. A daganatok etiológiája a korszerű genetikai/genomikai kutatások után is nagyrészt ismeretlen. A jelen összefoglaló célja áttekinteni azokat a genetikai eltéréseket, amelyek az utóbbi évek komplex, akár teljes genomos vizsgálatai révén kerültek felismerésre. A tüdő és gasztrointesztinális eredet elkülönülése a genetikai háttér alapján is szembetűnő. Ennek következtében biológiai viselkedésük, prognózisuk és terápiás lehetőségeik jelentősen eltérhetnek egymástól. Magy Onkol 62:77–82, 2018

Kulcsszavak: tüdő, gasztrointesztinum, neuroendokrin daganat, genetika

A Magyar Transzplantációs Társaság 2018. november 21-24. között tartja XX. jubileumi kongresszusát Debrecenben.

A kongresszusról részletes információkat itt talál.

ISOPP 2019

2018. november 8-9. között kerül megrendezésre a Semmelweis Szimpózium. Az alábbiakban Lakatos Péter professzor úr levelét olvashatják, illetve a részletes programot.

A fej-nyaki daganatos betegek kezelése többnyire kombinált, műtét, sugárterápia (RT) és kemoterápia alkalmazásával. A kemoradioterápia hatékonyabbá teszi az RT-t, de nagyobb a toxikus hatása is. Az RT utáni reakciókat koraiakra és későiekre osztjuk. A koraiak a kezelés alatt vagy a kezelés után 3 hónapon belül jelentkeznek, legtöbbjük reverzibilis, a későiek az RT befejezése után 3 hónappal vagy akár évekkel, gyakran irreverzibilisek. Sugárnekrózis lágyrészekben, porcban, csontban és az agyban is kialakulhat. A recidív tumor és az irradiáció utáni nekrózis leggyakrabban 2−3 éven belül jelenik meg, elkülönítésük sokszor nehéz. A komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) alapvető diagnosztikus módszerré váltak nemcsak a tumorstádium, a terápiahatékonyság, hanem a kezelés utáni státusz értékelésére, reziduális, recidív tumor megtalálására, valamint a kezelés utáni komplikációk kimutatására is. A terápia után 2−3 hónappal státuszt rögzítő CT/MRI javasolt, és standard képalkotói, valamint szoros klinikai követés, annak érdekében, hogy a szükséges újabb kezelés időben megtörténhessen. Magy Onkol 62:159–168, 2018

Kulcsszavak: fej-nyaki daganatok, CT, MRI, posztirradiációs státusz, szövődmény

A differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) között a ≤1 cm-es papilláris mikrokarcinómák (PTmC) méretüktől eltekintve hasonlóak az előrehaladottabb karcinómákhoz, ezért kezelésük, azokéval megegyezően, azonnali műtét volt. Szaporodó evidenciák alapján PTmC esetében a 2015-ös American Thyroid Association (ATA) Guideline azonnali műtét helyett válogatott esetekben aktív követést is elfogad. Az intézetünkben 2001−2010 között azonnali műtéttel ± posztoperatív radioizotóppal hagyományosan kezelt 103 PTmC jellemzőit, kórlefolyását, a betegek túlélésének retrospektív elemzését végeztük el. A 103 beteg primer daganata 62,1%-ban egygócú, 37,9%-ban többgócú, nyaki státuszuk 81 esetben pN0, 22-ben pN+ volt. 11,1 év medián követés alatt a teljes túlélés 5, 10, 15 évnél 95%, 89% és 86% volt. 14 beteg halt meg, a daganatspecifikus 5 és 10 éves halálozás 3% és 5% volt. A túlélés valószínűségét az életkor (p<0,001), a TSH-szint (p=0,0347), a nyaki áttét jelenléte (p=0,0402) és a blokkdisszekció szükségessége (p=0,0045) befolyásolta szignifikánsan. A tumormentesség és a recidívák kezelési eredménye hasonló az aktív követésről publikált adatokhoz. Eredményeink nem szólnak az aktív követés terápiás módszere ellen, de az 5%-os pajzsmirigyrák-specifikus halálozás jelzi, hogy az azonnali műtét sem előzi meg a főleg idősebb férfiak ismeretlen okú daganatprogresszióját. Magy Onkol 62:153–158, 2018

Kulcsszavak: papilláris pajzsmirigy-mikrokarcinóma, tireoidektómia, betegkövetés