A daganatos betegséghez és kezeléshez társuló hányinger és hányás differenciáldiagnosztikája és korszerű kezelése
Mind a daganatos betegségnek, mind az onkológiai kezelésnek gyakori, rettegett velejárója a hányinger, ill. a hányás, mely jelentősen rontja az életminőséget, hospitalizációt és felesleges vizsgálatokat eredményezhet. A szerző – rendhagyó módon – együtt tárgyalja a kemo- és sugárterápiához társuló, valamint a betegség előrehaladott stádiumában jelentkező ezen panaszokat, egységes szemléletet kívánva adni a probléma kezeléséhez. A patofiziológiai alapok áttekintése kapcsán bemutatja a hányinger-hányás különböző típusait, gyakorlati szempontokat szem előtt tartó differenciáldiagnosztikáját, majd részletesen bemutatja a különböző hányáscsillapító gyógyszercsoportokat. Kiemeli az elmúlt néhány év vizsgálati eredményei alapján az olanzapin meglepően jó hatékonyságát mind a kemoterápiához társuló akut, mind a késői típusú hányinger-hányás megelőzésében, ill. kezelésében. Bár nem törekszik a MASCC és ESMO által 2016-ban kibocsátott új antiemetikus vezérelv teljes körű ismertetésére, ennek összefoglaló ajánlása az egyéb eredetű hányinger-hányás csillapítással együtt bemutatásra kerül. Magy Onkol 61:247–257, 2017
Kulcsszavak: daganat, palliatív ellátás, hányinger, hányás, antiemetikumok