Az emlőrákról

Az emlők túlnyomó része zsírszövet, amelybe tejtermelő mirigyek csoportjai ágyazódnak be. Az emlő nagysága és alakja a zsírszövet mennyiségétől, valamint a támasztó szalagok és izmok állapotától függ. Gyakori, hogy az egyik emlő kissé nagyobb a másiknál. Fájdalom, érzékenység, alaki változás (beleértve a bőr esetleges változását is) vagy göb (esetleg göbök) megjelenése feltétlenül orvosi vizsgálatot indokol. Jóllehet az emlőpanaszok zöme veszélytelen, illetve könnyen gyógyítható, az esetleges elváltozások orvosi vizsgálatán kívül időről időre érdemes alapos önvizsgálatot végezni a nőkön leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, az emlőrák idejekorán való felismerése végett.

Az emlőrák a nők 8-10%-ábanalakulhat ki. Az emlőben abnormális, rákosan elfajult sejtek jelennek meg és szaporodnak el, s idővel jól észlelhető daganatot hoznak létre. Kezelés hiányában a rákos sejtek a szervezet egészében szétszóródhatnak, úgynevezett áttéteket képezhetnek. Magyarországon az emlőrákban elhunytak számának folyamatos emelkedését tapasztalhatjuk. Évente kb. 24000-25000-en halnak meg emlőrákban. A megbetegedett számaránya 43-44 fő/100 000 nőre vonatkoztatva. A nők, férfiak aránya 1000:1 az előfordulást illetően. 30 éves kor alatt ritka, majd 50 éves korig növekszik a gyakorisága, később nem emelkedik tovább. Idősebb korban újból meredeken emelkedik (10 x gyakoribb).

Hajlamosító tényezők:
Több tényezőt ismerünk, amelyek fokozzák az emlőrák kialakulásának veszélyét. Ezek az alábbi csoportokba sorolható nőket érintik:

  • Gyermektelen vagy késői életkorban szült nők
  • Elhízott nők
  • Olyan nők, akiknek közeli rokonain előfordult emlőrák.

Kisebb kockázatot jelent:

  • a késői menarche (első menstruáció);
  • korai menopausa (utolsó menstruáció);
  • 30 éves kor előtti petefészek eltávolítás.

Közepes kockázatot jelent:

  • a késői házasság;
  • késői első szülés;
  • első kiviselt terhesség 40 éves kor felett (háromszoros rizikófaktor).

Magasabb kockázat tapasztalható:

  • a nem szült vagy nemi életet nem élő nőknél (3 x gyakoribb);
  • a konzekvensen barier fogamzásgátlót használó (condom, pesszárium) nőknél.
  • Emelkedett előfordulási arányt okoz a nagy zsírtartalmú étrend, a stressz, a mérsékelt fizikai aktivitás, a cukorbetegség.
  • Komoly rizikófaktort jelentenek a kövérség a menopausában, illetve a nagy emlők (korai elváltozás felismerése nehezebb, a betegség prognózisa rosszabb a csökkent immunvédekezés következtében).

Amennyiben ön is fokozottan veszélyeztetettnek minősül, különösen ha 40 éves elmúlt, beszéljen orvosával, aki segítségére lehet a rendszeres rákszűrő vizsgálatokban.


Öröklődik-e az emlőrák?

Egyes családokban előfordulása halmozódhat: ha az anyánál fogamzóképes korban alakul ki, akkor háromszor, ha kétoldali volt a betegség, akkor kilencszer, ha nem fogamzóképes korban volt kétoldali, akkor négyszer gyakoribb a leányában. Az emlőrákosok 5 %-ában familiáris az öröklődés (családi előfordulás). Több gén felelős emlő/petefészek rák átörökítéséért.

Az ionizáló sugárzásnak is van rákkeltő hatása (atomrobbanás, reaktor balesetek bizonyítják). Terápiás eszközeink használata során ezzel számolni kell (különböző rákos betegségek sugárkezelése). Diagnosztikai lehetőségeink (mellkas felvétel, mammographia) során azonban a sugárterhelés nem számottevő, felhalmozódó hatással sem kell számolnunk.

Az emlőrákok kiindulási hely szerinti megoszlása: a külső-felső negyedben találják a 40 %-ukat, a centrális állományból indul a 18 %-uk, az összes többi negyedből 10-15 % negyedenként, míg az emlőbimbó csak 1 %-ban jelölhető meg kiindulási helyként..

A korán felfedezett emlőrák 10 éves áttét túlélése 70-75%
A helyileg előrehaladott emlőrák 10 éves áttét túlélése 35%
A távoli áttétekkel rendelkező 10 éves áttét túlélése 15%

Ezekből az adatokból egyértelműen látható, hogy az időben, korai stádiumban felfedezett betegség - megfelelő centrumokkal, egységes irányelvek alapján, melyek a legkorszerűbb eljárásokat foglalják magukban - eredményesen gyógyítható. Ezt követően rendszeres kontroll vizsgálatok szükségesek, megfelelő protokoll szerint, éveken keresztül.


Mik azok a tünetek, amelyekre feltétlenül figyeljünk oda?

  • Valamilyen váladék ürül (különösen, ha sötét színű, vérre emlékeztető) az emlőbimbónál.
  • Az emlő bőrén elszíneződést, behúzódást vagy bármit, amit eddig nem vettünk észre, nem tapasztaltunk.
  • Az emlők asszimetriája fokozódik, az egyik nagyobb, mint a másik.
  • Valamilyen csomó tapintható az emlőben, a hónaljban, a mellkason a kulcscsonttól a két emlő közötti területig bezárólag, vagy a nyak területén bárhol.
  • Fájdalom érezhető a mellekben, a ciklussal összefüggésben, vagy attól függetlenül. Olyan dolog tapasztalható, amely korábban nem jelentkezett.


Az emlők önvizsgálata

Az emlőrák kialakulására hajlamosító tényezők többségét nem tudja befolyásolni, de ha rendszeresen jelentkezik szűrővizsgálatra, sokat tehet azért, hogy az esetleges betegséget időben felismerjék. A szűrés alapja az emlők önvizsgálata. Minden nőnek fiatal felnőtt korunktól kezdve gondot kell fordítania emlőinek rendszeres vizsgálatára. Kívánatos lenne, ha ezt az iskolákban a diákoknak megtanítanák. Némi gyakorlat után a legkisebb elváltozást is azonnal észre fogja venni, és így az orvosi beavatkozás is idejében történhet. Kevesebb beavatkozás, emlőmegtartó műtét végezhető, nagyobb eredménnyel. Az alábbiakat havonta egyszer, lehetőleg a menstruációs periódust követően végezze el.

A menstruáció lezajlását követő hét vége a célszerű időpont, amikor az emlő a legpuhább, a legkönnyebben áttapintható. A menzesz elmaradását követően, a változó korban is minden hónapban egyszer, egy meghatározott napon történjék az önvizsgálat. A vizsgálat ajánlott menete a következő: kezdje a vizsgálatot az emlők megtekintésével: látható-e jelentős nagyságbeli különbség, esetleg a bőr behúzódása, megvastagodása. Tekintse meg az emlőket tükörben több irányból, csípőre tett, majd fej fölé emelt kézzel:

  1. Álljon egy nem torzító tükör elé. Karjait emelje fel, és nézze meg melleit, mellbimbóit alaposan, szemből és oldalról egyaránt, hogy nem tapasztal-e alaki változást.
  2. Ismételje meg ugyanezt felemelt karokkal.
  3. Bal karját továbbra is felemelve jobb kezével zárt ujjakkal köröző mozgással tapintsa át bal mellét – arra figyeljen, hogy nem érez-e göböt vagy csomót. Ezután jobb oldalát is vizsgálja meg.
  4. Feküdjön le, bal válla alá tegyen párnát, bal karját nyújtsa feje fölé. Jobb kezével, körkörös mozdulatokkal kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva ismét tapintsa át mellét.
  5. Most vizsgálja meg az emlő és a hónalj közötti területet, illetve a hónaljakat úgy, hogy karját először a feje fölé tartja, majd a törzse mellé engedi.
  6. Enyhén nyomja meg mellbimbóit, és figyelje, nem mutatkozik-e váladékozás. Ismételje meg a 4-6. pont alatt írtakat a jobb mellével is.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha az önvizsgálat során vagy bármikor az alábbi tünetek valamelyikét észlelné, haladéktalanul forduljon orvoshoz:

  • csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban
  • a mell formájának megváltozása
  • váladékozás a mellbimbóból
  • a mellbimbó tartós behúzódása
  • az emlő bőrének megváltozása (pl. új redő vagy gödröcske megjelenése)

Ne felejtse el, hogy először meg kell „ismerkednie” saját emlőjével, így az első vizsgálatok alkalmával felfedezett gyanúsnak látszó dolgok (esetleg göbök is) valószínűleg ártalmatlannak tekinthetők, inkább a későbbiekben bekövetkező változásokra kell figyelnie. Ha azonban már ekkor úgy érzi, hogy valami rendellenességet tapasztalt, keresse fel orvosát. A legtöbb esetben a talált elváltozás vagy emlőcsomó nem rákos eredetű, de megnyugodni csak pontos szakorvosi vizsgálat után szabad. Különösen fontos, hogy akinek elsőfokú rokonainál (anya, leánytestvér) előfordult emlőrák, rendszeres ellenőrzésen vegyen részt, melynek során ultrahang- vagy speciális emlőröntgen, ún. mammográfiás vizsgálat is szóba jön. Másoknál is, amennyiben az elváltozás gyanús, műszeres vizsgálatok szükségesek (mammográfia, emlő CT vizsgálata). Az un. aspiratios cytológiai mintavétel után a végleges véleményt a szövettan ad.


Szűrővizsgálatok

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program lehetővé tette az emlőszűrő vizsgálatok országos méretű megszervezését. A szűrővizsgálatok keretén belül a 45 és 65 év közötti nők névre szóló meghívót kapnak postán, pontosan megjelölve, mikor kell megjelenniük. A mammográfiás szűrővizsgálat a lakosság számára teljesen ingyenes. A vizsgálat költségeit az egészségbiztosító téríti közvetlenül a szűrőállomásnak.

Ahogy említettük az emlőrák a nők leggyakoribb és legtöbb halálozást követelő rosszindulatú daganata, melynek gyakorisága folyamatosan növekszik. Javulás a korai felismeréstől várható, amikor a betegség csak az emlőre lokalizálódik. A mellrákok túlnyomó többsége tünet- és panaszmentesen alakulhat ki, ha nem fordítunk különös figyelmet a felderítésükra.

A korán felismert esetek 70-80 %-a gyógyítható.

A mammográfiás készülék olyan különleges röntgenberendezés, amellyel a szervezet sugárterhelése töredéke bármely más röntgenvizsgálatnak. A mammográfiás szűrővizsgálat európai színvonalú, kultúrált vizsgálóhelyen történik. A megadott időpontokban csak a vizsgálatra behívott személyt várják, ezért a várakozasi idő csak néhány perc, és a vizsgálat után rögtön kézhez kapja az eredményt. A szűrőállomás teljeskörűen gondoskodik az esetleges további teendőkről.

Kérjük, hogy saját érdekében minden érintett jelenjen meg a szűrővizsgálaton!

Egy további lehetőség a termográfia, amely az emlő egészében a hőmérséklet elosztását vizsgálja. „Forró” foltok rákos daganatot rejthetnek.


A diagnózis megállapítása

Az emlőrák leggyakoribb jele a fájdalmatlan csomó megjelenése az emlőben vagy a hónaljban. Az emlők önvizsgálatánál leírt tünetek bármelyike rákos daganatra utalhat. Ha emlőjén bármilyen változást észlel, haladéktalanul forduljon orvoshoz, aki rosszindulatú daganat gyanúja esetén az alább felsorolt speciális vizsgálatok céljából kórházba utalhatja önt:

  • Mammográfia: lágy röntgensugárral végzett emlővizsgálat.
  • Aspiráció: akkor végzik, ha cisztát – folyadéktartalmú hólyagot – tételeznek fel. A daganatba vékony tűt vezetnek, majd a folyadékot fecskendővel leszívatják, s a mintát laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá.
  • Vékonytű-biopszia: igen vékony tűt vezetnek az emlő daganatgyanús részébe, majd a tűben maradt anyagot szövettani vizsgálatra küldik.
  • Fagyasztásos biopszia: altatásban végzik. Az emlő bőrének bemetszése után a daganat egy részét vagy egészét eltávolítják. Amíg ön alszik, a daganatból mélyfagyasztás után vékony metszeteket készítenek, majd szövettani vizsgálatnak vetik alá. Ha rákos sejteket találnak, és ön az altatás előtt abba írásban beleegyezett, az emlőt részben vagy egészben eltávolítják.


Kezelés

A kezelés minden esetben a daganat természetétől és a betegség stádiumától függ – minél korábban végzik a beavatkozást, annál jobbak a gyógyulás esélyei –, a végső döntésnek azonban az ön és orvosa közötti megegyezésen kell alapulnia. A következőkben a kezelés főbb formáit ismertetjük:

  • Radioterápia (sugárkezelés)

Önmagában vagy más kezelés kiegészítőjeként alkalmazzák. Az emlőt és a hónaljat sorozatos, kis dózisú besugárzásnak vetik alá. A kezelést többnyire járóbeteg-rendelésen végzik. Célja a rákos sejtek elpusztítása. A sugárkezelés fáradtságérzetet kelthet, amely azonban a kezeléssorozat végeztével elmúlik.

  • Kemoterápia

A citosztatikus (daganatsejtek osztódását gátló) szerekkel végzett kezelés önmagában vagy egyéb módszerekkel (műtét, sugárkezelés) együtt is alkalmazható. A kemoterápia bizonyos formái a benne használt szerektől függően különböző mellékhatásokkal: hányingerrel, hajhullással, gyengeséggel járhatnak.

  • Az emlő műtéti kezelése

A betegség stádiumától függ. Emlőműtét után Csaknem minden nő, akinek emlőjét el kellett távolítani, természetesen úgy érzi, hogy nőies megjelenése csorbát szenvedett. A sebész igyekszik annyit meghagyni az ép szövetből, amennyit csak lehetséges, és az emlő alakjának megőrzése érdekében szilikonhabot is beültethet. Masztektómia után különféle mellpótló protézisek is választhatók. A műtét előtt és után is beszélje meg gondját orvosával. A műtétet gyógyszeres kezelés, sugárterápia egészítheti ki. Évekig tartó ellenőrzés szükséges.

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Hírlevél - Konferencia - Tanfolyam

 

h

k

sz

cs

p

sz

v

 
 
      01 02 03 04 05  
  06 07 08 09 10 11 12  
  13 14 15 16 17 18 19  
  20 21 22 23 24 25 26  
  27 28 29 30        
 

MOT Kongresszus

ESMO tagság

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy érvényes MOT® tagság esetén az ESMO (European Society for Medical Oncology) éves tagsági díját Társaságunk megtéríti. A kedvezmény igénybevételének módjáról, illetve további kedvezményekről megújult honlapunkon (www.oncology.hu) olvashat.

Emlékeztető

 

A Magyar Onkológusok Társasága®, mely közhasznú civil szervezet, jogosult az   SZJA 1 %  - ának befogadására, amennyiben javára ilyen felajánlás történik.

 

Segítségüket megköszönjük,
a támogatás felhasználásáról - az előírásoknak megfelelően - nyilvános tájékoztatást, elszámolást adunk.

 

Adószámunk, melyre a támogatást várjuk: 19000479-1-43

 

Teljes tájékoztató >>

 



 

MOT® - tagdíj összege 2017-ben is változatlan,

 

40 év alattiaknak (diplomások): 2.000,- Ft
szakdolgozóknak (diplomások is): 2.000,- Ft
40 év feletti diplomásoknak: 5.000,- Ft
nyugdíjasoknak, tiszteletbeli tagoknak, Ph.D. hallgatóknak (max. 4 évig) a tagság ingyenes

 

A MOT® bankszámlaszáma:
OTP Bank, 11709002-20335665

Tisztelettel kérjük, hogy a nevet és pecsétszámát (ha van) a közlemény rovatban szíveskedjenek feltüntetni.

 

Teljes tájékoztató >>