A tüdőrákról

Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb daganat miatti halálok. A tüdő lomblevelű fához hasonlít, melynek törzse a légcső, ágai a hörgők. A hörgők vezetik a levegőt a léghólyagocskákba, melyek a hasonlat szerint a lombozatnak felelnek meg. A tüdőrák általában a hörgők falából kiinduló rosszindulatú hámeredetű daganat. A léghólyagocskákból ritkán fejlődik ki rák.

Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb daganat miatti halálok. A tüdő lomblevelű fához hasonlít, melynek törzse a légcső, ágai a hörgők. A hörgők vezetik a levegőt a léghólyagocskákba, melyek a hasonlat szerint a lombozatnak felelnek meg. A tüdőrák általában a hörgők falából kiinduló rosszindulatú hámeredetű daganat. A léghólyagocskákból ritkán fejlődik ki rák.

A rosszindulatú daganatot korlátlan növekedés jellemzi, sejtjei folyamatosan osztódnak. A daganat és környezete között nincs éles határ, a tumor összenő a környező szervekkel, betör a nyirok és vérerekbe. A nyirokerekben elsodródott daganatsejtek megakadnak a nyirokcsomókban, és nyirokcsomó áttéteteket hoznak létre. A vérbe került tumorsejtek más szervekben (máj, agy, csontok) megtapadva új daganatokat, vagyis szervi áttéteket (metasztázisokat) okoznak.

A tüdőben nem ritkák a másodlagos, vagyis nem a tüdőből eredő daganatok, vagyis tüdőáttétek. Az eredeti (primer) daganat emlő, vastagbél, vese, here, gége stb. eredetű lehet. Ezeknek a daganatoknak a vérbe jutott sejtjei tapadnak meg a tüdőben, és ebből fejlődnek ki tüdőmetasztázisok (áttétek). A tüdőáttétek szövettani képe és viselkedése, nem a tüdőrákhoz, hanem a kiindulási szerv tumorához hasonlít.


A tüdőrák gyakorisága

A tüdőrák okozta halálozás 1999-ben Magyarországon 78,3 százezrelék volt (százezer lakosra jutó halálesetek száma). Ez a rákhalálozás 23 százaléka és az összhalálozás 5,5 százaléka. 2000-ben Magyarországon az újonnan felismert tüdőrák esetek száma 6255, ebből 4551 férfi (72,8%), és 1704 nő (27,2 %) volt. A daganatos betegek között a nők aránya növekszik, a nők között terjedő dohányzás miatt. Az új tüdőrákos esetek száma 1997-ben volt a legmagasabb (62,8 százezrelék), azóta ez a szám összességében és a férfiaknál minimálisan csökkent , de a nőknél a betegség gyakoribb lett. Azokban a nyugati országokban, ahol dohányzás elleni propaganda az elmúlt évtizedekben hatékony volt a tüdőrák gyakorisága a fentinél jelentősen kisebb.


A tüdőrák okai

A tüdőrák főleg környezeti ártalmak okozta betegség, mely 100 éve még ritkaság volt, de az 1960-as évekre a fejlett államokban népbetegség lett. A hörgőrák legfontosabb oka a dohányzás, mely az esetek 85 százalékáért felelős. Az általános légszennyezés további 5, munkahelyi ártalmak 8, természetes háttérsugárzás, örökölt hajlam és egyéb tényezők a tüdőrák esetek 2 százalékát okozzák.

A fentiek alapján nem dohányzó személynél is kialakulhat tüdőrák, de ennek a valószínűsége sokkal kisebb, mint a dohányosoknál.


A dohányzás

A XX. sz. középső harmadában mutatták ki a dohányzás és tüdőrák közötti összefüggést. Az 1960-as évek elején a dohányzásban találták meg tüdőrák esetek rohamos szaporodásának okát. Az ezután megindult hatékony dohányzás elleni propaganda eredményeként az angolszász és nyugat-európai országokban a rákstatisztika sokkal jobb, mint nálunk.

A tüdőrák főleg az 50-70 éves korúak betegsége, és a betegek kb.80 %-a aktív- vagy volt dohányos. (A betegek további 5 %-a passzív dohányos). A cigarettázók 10-12 százaléka betegszik meg tüdőrákban, a lappangási idő a dohányzás kezdetétől 30-40 év.

A dohányfüst rákkeltő hatása összegződik. A rákot okozó hatás az elszívott cigaretták számától, és azok kátrány tartalmától függ. Az cigarettázó által fogyasztott dohányfüst mennyiségének egysége a "csomag-év".

A naponta 20 cigarettát szívó dohányos adagja egy év alatt egy "csomag-év". Napi 10 cigarettával 2 év, napi 2 csomaggal fél év alatt jön össze a csomagév. 20 csomag-év után a tüdőrák kockázata a nemdohányzókhoz képest húszszoros, de ennél kisebb adag is okozhat rákot. A tüdőrák szempontjából nincs veszélytelenül kis dohányfüst adag. A dohányzás elhagyása után csak 15-20 évvel csökken az exdohányosok tüdőrák rizikója a nemdohányzók szintjére.

A dohányzás minden egyéb hörgőrák keltő anyag hatását jelentősen fokozza. A dohányzás más daganatok gyakoriságát is növeli, így az összes daganatos halálozás kb. 30 százalékáért felel. A dohányzás a tüdőrák mellett a növeli az ajak-, szájüregi-, garat-, gége-, nyelőcső-, hólyag-, vese-, végbél- és hasnyálmirigyrák esélyét. Egyes vizsgálatok felvetik a dohányzás és méhnyakrák, májrák és leukémia közötti összefüggést is.

Az ipari országokban a tüdőrák esetek 85 százalékán kívül a légzési elégtelenséget és rokkantságot okozó krónikus hörghurut és tüdőtágulás (a szó valójában tüdőállomány pusztulást takar) 75 százalékát, valamint az infarktushoz vezető szívkoszorúér betegségek 25 %-át okozza a dohányzás. A végtag-amputációkhoz vezető alsóvégtagi érszűkületek nagy részében is jelentős szerepe van a dohányzásnak.

A dohányzás az egyetlen olyan környezeti ártalom melynek elkerülése szinte csak az egyén elhatározásától függ.


Foglalkozási ártalmak

Bizonyítottan tüdőrákot okoz az azbeszt, az arzén-, króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs szénhidrogének, és a radon inhalációja. Néhány további anyagnál (kadmium, ólom, berillium, szilícium vegyületek, üvegszálak, acrylnitrit stb.) valószínű a tüdőrák-keltő hatás.

Tüdőrák-veszélyes az azbesztipar. Az azbeszt rostos szerkezetű, hőálló szilikát ásvány, melyet a XX. század első felében kiterjedten használtak főként hőszigetelésre. Nyergesújfalun azbesztcementből régebben tetőfedő pala készült (Eternit) és ma is gyártanak csöveket, tartályokat. Szűrő, tűzálló szövet, szigetelőanyag gyártás, azbeszt szigetelések beépítése, azbeszt tartalmú épületek bontása, felújítása, (régebben azbeszt tartalmú fékbetét gyártása) során fordulhat elő azbeszt belégzés. Az azbeszt inhaláció több évtized után a mellhártya, ritka, rosszindulatú daganatának (mesothelioma) kifejlődéséhez vezethet.

A dohányzás az azbeszt rákkeltő hatását megsokszorozza.

Tüdőrák veszélyes további iparágak az alumíniumgyártás, gumiipar, kokszgyártás ill. széngázgyártás, aszfaltipar, krómfeldolgozás (galvanizálás, festékipar) nikkelfeldolgozás, fémöntés, hegesztés, uránbányászat és feldolgozás (Magyarországon már nincs), növényvédelem, és egyes vegyipari technológiák. Ezek a foglalkozási ártalmak a tüdőrákok 8 %-át okozzák.

Az 1950-es években kimutatták, hogy a nagyvárosi és ipari környezetben a tüdőrák-gyakoriság a falusi értéknél nagyobb. A dohányzás a légszennyezés miatti tüdőrák kockázatát szintén megsokszorozza.

A tüdő nem daganatos jellegű, hegesedéssel járó betegségei (fibrosisok) is fokozzák a hörgőrák kockázatát. Az A-vitamin hiány, a zöldségszegény étrend szintén rizikótényező, de ez és a természetes háttérsugárzás a tüdőrák-eseteknek csak 2 százalékát okozza.


Megelőzés

A tüdőrák megelőzésében elsősorban a dohányzás megelőzésének ill. a leszokásnak lenne szerepe. A megelőzés alapvetően egészségnevelési feladat, melynek a fiatal tizenéveseket kellene elérni. A leszoktatás is egészségnevelési, és orvosi feladat. Nikotinfüggőségnél a nikotin tartalmú rágógumi és tapasz is adhat segítséget. A gazdasági eszközöknek (árképzés), és dohányzást tiltó szabályok betartatásának is lehetne szerepe, legalább a passzín dohányzás csökkentésére. Ennél statisztikailag sokkal kisebb jelentőségű, de nem elhanyagolható az ipari ártalmak, fűtés, közlekedés okozta légszennyezés kiküszöbölése.

Egyes vizsgálatok szerint a rendszeresen fogyasztott zöldségek és gyümölcsök gátolják a környezeti rákkeltő anyagok hatását. Az eddigi E-, A-vitaminokkal és béta karotinnal történt sok tízezer személyen végzett vizsgálatok nem igazolták ezen szerek védő hatását.

A tüdőrák gyógyíthatósága a szűrés hatékonyságával is fokozható, mivel korábbi stádiumban lehet a kezelést megkezdeni.

Az 1980-as években az amerikai onkológusok által vitatott költséghatékonyságú, de az utóbbi években már ismét hasznosnak ítélt röntgen ernyőképszűrést (tüdőszűrés) eredetileg a tbc-s betegek kiemelésére vezették be ötven éve, és erre ma is kitűnő. Tüdődaganat szűrésre kevésbé érzékeny, mint tbc-re, de jelenleg nincs jobb, működ? módszer. Hazánkban 1998-ban a szűréssel kiemelt daganatos betegek között az operálhatóság 37%, a panasszal felfedezett betegeknél 15 % volt, vagyis szűréssel korábbi stádiumban vehető kezelésbe a beteg. A tüdődaganatok 80%-át adó nem kissejtes rákok legjobban műtéttel gyógyíthatók.

A radikálisan operált, korai stádiumú nem kissejtes rák 5 éves túlélése 40-80%, ha a mellkason belül távolabb is vannak daganatos nyirokcsomók a túlélés meredeken csökken.

Magyarországon a tüdőgondozó intézetek ill. tüdőszűrő állomások hálózata még létezik. Az ország számos területén a tbc. járványügyi helyzet önmagában indokolja a tüdőszűrés fenntartását. A tüdőszűrés elvileg nemcsak a tbc és tüdőrák, hanem számos más röntgen elváltozást okozó mellkasi (tüdő, szív, mediastinum) betegség kimutatására alkalmas, illetve gyakran óriási jelentőségű és költségkímélő hogy a beteg régi Rtg képeit a mostaniakkal össze lehet vetni. A fentiek alapján indokolt tehát, hogy a tüdőszűrés folytatódjon és különösen a veszélyeztetett személyek (40 év felettiek és dohányosok) évente részt vegyenek a vizsgálaton.


A hörgőrák típusai

A mikroszkópos szövettani szerkezet, a természetes lefolyás és kezelés szempontjából a tüdőrákot két nagy csoportra kell osztani. Ezek a nem kissejtes rákok és a kissejtes rák csoportja. A nem kissejtes rákokhoz tartozik a nagyhörgőkből kiinduló laphámrák, a tüdő széli részében gyakori mirigyhámrák, valamint a nagysejtes rák. Az esetek több mint felében ezek keverten fordulnak elő és a hörgőrákok 70-80 százalékát adják. Korai stádiumban, ha nincs távoli nyirokcsomó- vagy szervi áttét, ezek a daganatok műtéttel gyógyíthatók. A nem kissejtes rák kevésbé reagál gyógyszeres és sugárkezelésre, mint a kissejtes rák. A kissejtes rák gyakran szintén a nagyhörgőkben fordul elő. Nagyon gyorsan nő és korán ad áttéteket. Többnyire már felfedezése pillanatában szétszóródott a szervezetben, ezért a teljes műtéti eltávolítás csak ritkán lehetséges. A daganat gyógyszer- és sugárérzékenysége jelentős, ezért a kettő kombinációjával kezelendő.


A tüdőrák stádium beosztása

A várható lefolyást és a választandó kezelést a szövettani típus mellett a tumor stádiuma határozza meg. A stádium érték (I-III) a daganatos betegség előrehaladottságát jelenti. A stádium beosztás a tumor (T) mérete, a tüdőhöz tartozó nyirokcsomókban lévő áttétek (N) kiterjedtsége, és a más szervekben (pl. máj, csontok, agy) kialakult metasztázisok (M) alapján történik, ezért TNM rendszernek hívják.

Általános szabály, hogy korai stádiumban a rosszindulatú daganat gyógyulási esélye sokkal jobb, mint előrehaladott állapotban. A daganat elhelyezkedés szerint a nagyhörgőkben lévő centrális, és a tüdő széli részében lévő perifériás tumorokat különítenek el. A tünetek, és pl. a műtéti kezelés lehetőségei nagyban függnek az elhelyezkedéstől.


A hörgőrák tünetei és szövődményei

  • A tartós köhögés főleg a centrális hörgőráknál gyakori. A köhögés többnyire száraz, de ürülhet váladék is. A tartós köhögés számos betegség jele lehet, ezért mindenképpen orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.
  • A vérköpés köhögéssel ürülő vért, vagy véres, vércsíkos légúti váladékot jelent. A vérköhögés is lehet sok más betegség tünete (tüdőembólia, gyulladás, stb.). Azonnali kivizsgálást igényel.
  • Mellkasi sípolás, hörgés- a légcső vagy nagyhörgők szűkülete helyén a levegő sípolva áramlik, mely a beteg vagy környezet számára hallható lehet. Hörgőráknál nem gyakori tünet.
  • Nehézlégzés: A daganattól elzárt hörgők miatt a tüdő egy részébe nem jut levegő. A nehézlégzés foka nem csak a tüdő kiesés méretétől, hanem a beteg megelőző légzési tartalékától is függ. A tüdő és mellkasfal között felgyűlt mellkasi folyadék a tüdődaganat gyakori következménye. Tompa mellkasi nyomásérzést illetve mennyiségétől függően nehézlégzést okozhat.

Légzéssel összefüggő mellkasi fájdalom a tüdőszéli daganatoknál fordul elő, ha a tumor eléri a mellhártyát. A fájdalom állandósulhat, ha a daganat belenő a mellkasfalba. A tüdőcsúcsban növekvő hörgőrák az itt futó idegköteg és bordák beszűrése miatt erős váll és karfájdalmat, érzészavart, karizom-sorvadást, ritkán szemtüneteket okozhat.

A tüdőrák mellkason belüli terjedése során a hangszalagot mozgató ideg sérülésével rekedtséget, a rekeszizomhoz futó ideg kiesése miatt rekeszizom bénulást és ezzel nehézlégzést okozhat. Ezt ritkán tartós csuklást előzheti meg.

A légcső mögött fut a mellkasban a nyelőcső, mellettük nyirokcsomók találhatók. Daganatos megnagyobbodásuk a nyelőcső összenyomásával nyelési nehézséget, a légcsövet szűkítve nehézlégzést okozhat.

A nagyhörgők, és nyelőcső között kialakulhat kóros összeköttetés, vagyis sipoly a daganat miatt. A sipolyjáraton nyeléskor főleg folyadék kerül a légutakba, mely köhögést, később tüdőgyulladást okoz.

A megnagyobbodott mellkasi nyirokcsomók a fej és felső végtag területéről vért szállító nagyvéna (vena cava superior) összenyomása miatt pangást okoznak. A nyak és arc megduzzad, esetleg kékes színű lesz, fejfájás, szédülés jelentkezhet. Ha lassan alakul ki a mellkason a bőr alatt értágulatok láthatók. Ez a tünetcsoport a vena cava superior szindróma.

A tüdőrák miatt kialakulhat szívburki folyadékgyülem, ami súlyos keringési elégtelenséghez vezethet. A távoli áttétek tünete az áttét helyétől függenek. Agyi áttétek fejfájást, szédülést, hányingert, bénulást, aluszékonyságot, görcsrohamokat, mozgászavart, beszédzavart, érzészavart, magatartásváltozást okozhatnak. Gerincvelő áttét bénulást, érzészavart, székelési és vizelési zavart eredményezhet. A csontáttétek következménye fájdalom és az érintett csontok (csigolya, végtagcsontok) törése lehet. A májáttét hasi fájdalmat, olykor sárgaságot, hasi folyadékgyülem okoz. A bőráttétek borsnyi v. nagyobb tapintható csomók formájában jelentkeznek, panaszt ritkán okoznak.

Kialakulhatnak az áttétektől független, általános tünetek, melyeket a daganatból a vérbe kerülő anyagok okoznak. Ezek a tünetek a tumor felfedezését sok hónappal megelőzhetik. Gyakori általános tünet az étvágytalanság és fogyás, olykor a láz. Nem ritka a véralvadékonyság fokozódása miatt fellépő, ismétlődő trombózisok (vérrög-képződés a visszerekben), illetve a vérrög érfalról való leszakadása és elsodródása miatt tüdőembólia.


A kivizsgálás menete

Tumor gyanú esetén a vizsgálatok célja a daganat szövettani típusának és kiterjedtségének (stádiumának), megállapítása. Tisztázandó, hogy a beteg teherbíró képessége a tervezett kezelést lehetővé teszi-e. A vizsgálat a beteg kikérdezésével ill. a szemmel, kézzel, füllel végzett fizikális vizsgálattal kezdődik. A következő lépcsőt a képalkotó vizsgálatok, vagyis mellkas-röntgen felvételek, ultrahang vizsgálatok jelentik.

A daganat mellkasbeli kiterjedését és környezetével való összefüggést CT-vel (Computer Tomográfia = számítógépes réteg röntgenfelvétel) lehet tisztázni. Az ultrahang vizsgálat egyebek mellett a májáttétek kizárásához szükséges. Az eddigi vizsgálatok a betegnek kellemetlenséget, fájdalmat nem okoznak.

A szövettani vagy citológiai (sejttani) vizsgálathoz mintát kell venni a daganatból. Ez történhet hörgőtükrözéssel (bronhoszkópia), vagy a mellkasfalon át a daganatba vezetett vékony tűvel. A bronhoszkópia a légcsőnek és ágainak, a hörgőknek belülről való megtekintését jelenti. A ma felnőtteknél használt műszer 6 mm-nél vékonyabb, üvegszáloptikás hajlékony eszköz. A vizsgálat általában helyi érzéstelenítésben, ritkán altatásban történik. A műszert az orr, torok és gége lidocain spray-el történő érzéstelenítése után orron vagy szájon át vezetik a gégén át a légcsőbe majd a hörgőkbe. A bronhoszkópia fájdalmatlan. Az érzéstelenítés során a torokban csípő érzés, gombócérzés, olykor hányinger jelentkezik. A vizsgálat alatt fellépő köhögés a műszeren át beadott érzéstelenítővel megszüntethető. A vizsgálat ideje 2-5 perc. Járóbetegen is elvégezhető.

A műszerrel a nagyhörgőkben lévő tumor közvetlenül látható, abból fogóval, tűvel, vagy kefével minta vehető. A mintavétel nem fáj, és nem vezet a daganat szétszóródásához. A vizsgálat után előfordul vérköpés, ritkán láz. A bronhoszkópia általában hozzátartozik a tüdődaganat kivizsgáláshoz, tüdőműtét előtt pedig kötelező.

Tűvel történő mintavételre a bronhoszkópia után kerül sor, ha szükséges. Többnyire röntgen átvilágító készülék alatt történik. A bőrt igen vékony injekciós tűvel érzéstelenítik majd a tüdőelváltozásba vékony mintavevő tűt szúrnak. Az így nyerhető sejtek citológiai vizsgálatra kerülnek.

A beavatkozás komplikációja néhány százalékban légmell, mely a tüdő és mellkasfal közötti levegőgyülemet jelent. Ez általában magától felszívódik, de olykor szükséges lehet leszívása. Előfordul vérköpés. A tűs mintavétel kevésbé kellemetlen, mint a hörgőtükrözés, de nem helyettesíti azt.

Panasz vagy tünet esetén az agyi áttét kizárására agyi CT, ill. MRI (mágneses rezonancia felvétel; mágneses tér segítségével készített rétegfelvételek) vizsgálat, csontfájdalomnál szcintigráfia (izotópos csontvizsgálat) végzendő. A műtéti terhelhetőség elbírálására légzésfunkciós, vérgáz, esetenként kardiológiai vizsgálatok szükségesek. Ezek szintén nem kellemetlen vizsgálatok.


A tüdőrák kezelése

A tüdőrák műtéttel, sugárkezeléssel és gyógyszerrel kezelhető. A tüdőrák felfedezése után 5 évvel a betegnek csak 10-15 százaléka van életben.


A műtéti kezelés

A nem kissejtes tüdőrák lehetőleg kuratív, vagyis gyógyító célú műtéttel kezelendő. A kezelés módja és várható eredménye döntően a betegség kiterjedtségétől, vagyis a TNM stádiumtól függ. Ha a daganat szövettanilag nem igazolható, de a leletek operálható tüdődaganatra utalnak, a műtét feltétlenül elvégzendő, a szövettani diagnózis a műtét alatt tisztázandó. Az un. kuratív műtét során a daganat és a nyirokcsomó áttétek, vagyis elméletileg minden tumorszövet eltávolításra kerül. A műtét során a tüdő 1 vagy 2 lebenyét, esetleg a fél tüdőt távolítják el a kóros nyirokcsomókkal együtt. A nyirokcsomó áttétek sorban, többnyire a daganattól távolodva egymás után alakulnak ki. A daganattal azonos oldalon tüdőkapuban valamint a mediastinumban (a mellkas két tüdőfél közötti része) lévő áttétes nyirokcsomók a műtét során kivehetők.

A műtét onkológiai ellenjavallatát jelenti, ha nem távolítható el minden tumorszövet. Néhány más daganattal szemben a tüdőrák tömegét megkisebbítő műtéttől haszon nem várható.

Nem végezhető kuratív műtét, ha a daganat a mellkason belül létfontosságú szervekkel összenőtt, a mediastinumban (két tüdő között) a daganattal ellentétes oldalon, vagy a nyakon nyirokcsomó áttétek vannak, ha daganatos mellűri, vagy szívburki folyadék van, vagy ha más szervben is kimutatható metasztázis.

A gyógyító (kuratív) célú radikális tüdőműtétek mellett ritkán palliatív, vagyis a tünetek, komplikációk miatti műtétre kerül sor életveszélyes vérzés, tüdőcsúcsi tumor okozta fájdalom, más módon kezelhetetlen tumoros gyulladások miatt.


Sugárkezelés

A tüdőrák sejtek sugárérzékenysége különböző. A kissejtes rák sugárérzékeny, a nem kissejtes ráksejtek elpusztítása nagyobb sugáradagot igényel. A daganatpusztító hatás csak a besugárzott területen érvényesül, tehát csak körülírt daganatoknál végezhető. A daganat melletti szerveket (tüdő, szív, nyelőcső, gerinc, bőr) a sugárzás károsíthatja, és ez határt szab a leadható sugármennyiségnek. Nagy tömegű daganatoknál a gyógyító hatás kisebb. A sugárkezelésnél is megkülönböztetünk a műtétekhez hasonlóan kuratív célú és palliatív kezelést.

A kuratív besugárzás célja az összes daganatsejt elpusztítása, ezért daganat mellett a daganat közelében lévő áttétes nyirokcsomókat is besugarazzák. Ez a kezelési mód csak körülírt, korai stádiumú daganatoknál alkalmazható, mivel a besugárzott terület illetve térfogat a mellékhatások miatt nem növelhető tetszés szerint. A besugárzás 4-6 hétig tart, heti 5 kezeléssel, és általában nem igényel kórházban fekvést. Elvárás a megfelelő vérkép, és általános állapot. A kezelés mellékhatása gyengeség, étvágytalanság, a sugár belépési helyén bőrpír, a szőrzet kihullása lehet. A nyelőcső sugár okozta gyulladása miatt átmeneti nyelési nehezítettség, légcsőhurut miatt köhögés. Ritkán 1,5-3 hónappal később sugár okozta tüdőgyulladás ezt követően hegesedés léphet fel. Ezek a tünetek nem gyakoriak, általában enyhék és jól kezelhetők.

A sugárkezelés másik területe a palliatív radioterápia, ami valamely tünet, vagy komplikáció elhárítására irányuló kezelést jelent. Ezek a kezelések a kuratív besugárzásnál jóval rövidebbek. Sugárkezeléssel csillapíthatók a csontáttétek okozta fájdalmak, ill. a tüdőcsúcsi tumoroknál jelentkező vállfájdalom. A vena cava superior szindróma miatti arcon, nyakon és felső végtagon lévő duzzanat is javul sugárkezelésre. Többszörös agyi áttétek esetén szóba jön az agy sugárkezelése. A daganatos hörgőszűkület egyes eseteiben külső sugárforrással vagy a hörgőbe vezetett sugárzó izotóp gyönggyel oldható a szűkület.


Gyógyszeres kezelés

A daganatsejteket pusztító gyógyszeres kezelést kemoterápiának, vagy citosztatikus kezelésnek nevezik. A kissejtes tüdőrák kifejezetten gyógyszerérzékeny daganat. Mivel a kissejtes rák felfedezéskor általában már szétszóródott a szervezetben, olyan kezelést kell alkalmazni, mely a test minden pontján hat. Erre a sebészi és sugárkezelés nem alkalmas, a citosztatikus kezelés azonban igen.

A kemoterápia, vagy citosztatikus terápia az osztódó sejteket elpusztító gyógyszerek kúraszerű adását jelenti. Számos ilyen gyógyszert használnak daganatos betegségek kezelésére. Néhány ezek közül hat a tüdőrákra. A citosztatikumokat kombinációban alkalmazzák. A beteg többnyire 3-4 hetente kap gyógyszeres infúziókat 4-6 alkalommal. Léteznek szájon át szedhető citosztatikumok is. Ha a gyógyszer hat, a javulás többnyire néhány hét után már mutatkozik.

A nem kissejtes rák sokkal kevésbé reagál gyógyszerre, mint a kissejtes, de ha radikális műtét nem végezhető, megfelelő állapotú betegnél a kemoterápia indokolt lehet, mely javítja az életminőséget. A kezelés ellenjavallatát jelenti a csontvelő károsodás, jelentős vese- vagy májelégtelenség. Idős korban a csontvelő és vesekárosodás veszélye jelentősen megnő. A mellékhatások egy része a szervezet osztódó sejtjeinekkárosításával kapcsolatos. Ilyen a hajhullás illetve kopaszság. A kezelés befejezte után a haj visszanő, szemben a koponya-besugárzás utáni végleges kopaszsággal. A kemoterápia során várható hajhullás miatt a betegnek parókát lehet felírni.

A daganatellenes szerek a csontvelő osztódó sejtjeit is károsítják, ez fehérvérsejtszám csökkenést okozhat, ami fertőzésekre hajlamosít. A fehérvérsejtszám csontvelőserkentő gyógyszerekkel rendezhető.

Egyes gyógyszereknél hányinger és vesekárosító hatás jelentkezhet. A hányinger ellen ma már hatékony megelőző gyógyszerek vannak. A vesekárosító gyógyszereket nagy mennyiségű infúzióval kell beadni és a kezelés során a vesefunkciókat ellenőrizni szükséges.


A tüdőrák okozta panaszok kezelése.

Palliatív vagy támogató kezelésnek nevezik a betegség valamely tünetének vagy komplikációjának elhárítására irányuló kezelést, mely azonban az alapbetegség szokásos lefolyását érdemben nem változtatja meg. A daganat okozta étvágytalanság és fogyás diétával, tápszerekkel, hormonkészítményekkel kezelhető.

Fontos a naponta többszöri kismennyiségű étkezés. Javíthatja az étvágyat a fűszerek használata. Káros a daganat miatti elkezdett vegetáriánus diéta, mivel növényi táplálékkal nehéz megfelelő mennyiségű fehérjét és kalóriát bevinni. Székrekedésnél viszont előnyös a növényi koszt nagy rosttartalma. Általában bő folyadékbevitel célszerű.

A tumoros lázat gyulladásgátló szerekkel lehet csökkenteni. Ha bakteriális fertőzés a láz oka, antibiotikum adandó, ezt vizsgálatokkal kell tisztázni.

Mellkasi, vagy más csont-, ill. egyéb eredetű fájdalomra különböző erősségű gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek széles skálája áll rendelkezésre. Ha az enyhébb szerek hatása nem elég, kombinálni kell őket mesterséges v. természetes morfin származékokkal (opiátok). E szájon át szedhető készítményekkel, ill. gyógyszer kombinációkkal szinte minden fájdalom csillapítható. Létezik tapasz formájú, 72 órán át ható szintetikus morfinszerű készítmény, mely nyelési nehézség, vagy a morfium okozta más módon nem rendezhető, székrekedés vagy hányinger esetén rendelhető. Morfin származékok szedése mellett folytatható a megszokott napi tevékenység. A betegség előrehaladása miatt a gyógyszeradagok idővel növelendők, de a fájdalomcsillapító nem veszti el hatékonyságát. Az opiátoknak nincs maximális adagja. Bár ezek a gyógyszerek jogilag kábítószernek minősülnek, a köznapi értelemben vett hozzászokás és függőség problémája daganatos betegeknél nem merül fel.

A morfin származékok székrekedést okoznak ezért velük mindig adandó hashajtó, célszerű a rostdús étrend és sok folyadék fogyasztása.

Gyógyszerre rosszul reagáló fájdalom miatt olykor szükség lehet a fájdalom érző vagy azt továbbító idegek kikapcsolására, roncsolására az idegbe injekcióban beadott gyógyszerrel. Ezeket a beavatkozásokat “fájdalomklinikákon” végzik. A sugárkezelés fájdalomcsillapításban játszott szerepéről a megfelelő részben volt szó.

A daganat okozta ingerköhögés feltétlenül csillapítandó, erre több készítmény áll rendelkezésre. Néha a köhögés oka bronhoszkópos beavatkozással vagy sugárkezeléssel szüntethető meg. A nehézlégzés egyes eseteiben a gyógyszeres kezelés mellett otthoni oxigénkezelés indokolt. A nehézlégzést és olykor tompa mellkasi fájdalmat okozó mellkasi folyadékgyülem tűvel való leszívással, vagy ha ismételten felszaporodik, és a feltételek adottak a mellhártyák összeragasztásával (pleurodesis) szüntethető meg.

A panaszt okozó csontáttétek kezelésére csontfelszívódást gátló gyógyszerek adandók, melyek önmagukban is enyhítik a fájdalmat, és kombinálhatók fájdalomcsillapítókkal. A csontáttétek sugárkezelése fájdalomcsillapító hatású és lassítja az áttét növekedését. Törések vagy csigolya összeroppanás veszélye esetén indokolt lehet a csont műtéti stabilizálása.

A kemoterápia és az alapbetegség miatti hányinger ellen igen hatékony hányáscsillapító készítmények állnak rendelkezésre. A daganatterápiában használt gyógyszerek többsége onkológiai javaslatra térítésmentesen írható fel.

A légcső és nagyhörgők daganatos szűkülete bronhoszkópos lézerkezeléssel, tágítással, a szűkületet áthidaló cső (endoprotézis, stent) behelyezésével, külső sugárforrással vagy hörgőn át történő besugárzással kezelhető. A tartós vérköpés néha bronhoszkópos lézerkezeléssel megszüntethető. A légcső és nyelőcső közti sipolyok, a nyelési nehézséghez hasonlóan a nyelőcsőbe helyezett áthidaló csővel (stent) kezelhetők.


Lantos Ákos
tüdőgyógyász és onkológus
Semmelweis Egyetem Pulmonologiai Klinika

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Hírlevél - Konferencia - Tanfolyam

 

h

k

sz

cs

p

sz

v

 
 
      01 02 03 04 05  
  06 07 08 09 10 11 12  
  13 14 15 16 17 18 19  
  20 21 22 23 24 25 26  
  27 28 29 30        
 

MOT Kongresszus

ESMO tagság

 

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy érvényes MOT® tagság esetén az ESMO (European Society for Medical Oncology) éves tagsági díját Társaságunk megtéríti. A kedvezmény igénybevételének módjáról, illetve további kedvezményekről megújult honlapunkon (www.oncology.hu) olvashat.

Emlékeztető

 

A Magyar Onkológusok Társasága®, mely közhasznú civil szervezet, jogosult az   SZJA 1 %  - ának befogadására, amennyiben javára ilyen felajánlás történik.

 

Segítségüket megköszönjük,
a támogatás felhasználásáról - az előírásoknak megfelelően - nyilvános tájékoztatást, elszámolást adunk.

 

Adószámunk, melyre a támogatást várjuk: 19000479-1-43

 

Teljes tájékoztató >>

 



 

MOT® - tagdíj összege 2017-ben is változatlan,

 

40 év alattiaknak (diplomások): 2.000,- Ft
szakdolgozóknak (diplomások is): 2.000,- Ft
40 év feletti diplomásoknak: 5.000,- Ft
nyugdíjasoknak, tiszteletbeli tagoknak, Ph.D. hallgatóknak (max. 4 évig) a tagság ingyenes

 

A MOT® bankszámlaszáma:
OTP Bank, 11709002-20335665

Tisztelettel kérjük, hogy a nevet és pecsétszámát (ha van) a közlemény rovatban szíveskedjenek feltüntetni.

 

Teljes tájékoztató >>